Aki volt már terhes, az biztosan nagyon sokszor hallotta a felszólítást, hogy vegyen magához elegendő folsavat. Nem véletlenül, hiszen ez a vitamin – egyebek mellett – fontos szerepet játszik a magzat növekedésében is. De mi az, amit még tudni érdemes róla?
A folsav (pteroilglutaminsav) egy mesterségesen
előállított, vízben oldódó vitamin. Valójában az ember által előállított
verziója a folátnak, a B9-vitaminnak, ami a természetben is megtalálható.
Szervezetünk nem képes előállítani, ezért tápanyagokkal kell a megfelelő
ellátást biztosítanunk. Azt érdemes még tudni, hogy jóllehet a „folsav” és a
„folát” szavakat gyakran felcserélik egymással, a két anyag kémiai felépítése
különbözik egymástól.
A folát megtalálható többek között a spenótban, a fodros kelben, a kelbimbóban, a cukkiniben, a brokkoliban, az avokádóban, a citrusfélékben, a tojásban és a májban. A folsav étrend-kiegészítő formájában kapható, illetve több vitaminkészítménynek is alkotórésze.
Foláthiány kialakulhat a tápanyag elégtelen bevitele miatt, vagy azért, mert emésztőrendszerünk nem tudja megfelelően feldolgozni, például cöliákia esetén. Azoknak is problémájuk lehet vele, akiknek kevés a gyomorsavuk. A foláthiányt okozhatja terhesség, alkoholizmus, hemolitikus anémia, dialízis illetve olyan gyógyszerek szedése, amelyek akadályozzák ennek a vitaminnak a felszívódását.
A napi ajánlott folátbevitel
A folát számos létfontosságú anyagcsere-folyamatban vesz részt. Segíti az agy működését, javítja a hangulatot, támogatja a csontok, a máj és a vese egészségét, javítja az immunrendszer működését és a termékenységet. Hiányában megaloblasztos vérszegénység alakul ki, és nő a szívbetegség, valamint egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázata. Ha pedig a magzat nem jut elegendő foláthoz, akkor különböző születési rendellenességekkel, például nyitott gerinccel jöhet a világra.
Szervezetünk 10-30 mg folátot képes tárolni, nagyobb részét a májban, kisebb részét pedig a szövetekben és a vérben. A folsav üres gyomorból csaknem 100 százalékos hatékonysággal szívódik fel, míg a folátnál ugyanez az érték 50 százalék körül mozog, ezért nem mindegy, milyen formában vesszük magunkhoz ezt a tápanyagot.
Bevezették az étrendi ekvivalens (dietary folate equivalens, DFE) fogalmát, ami az előbb említett felszívódásbeli különbséget is szem előtt tartja, amikor a napi ajánlott folátmennyiség meghatározásáról van szó. A definíció szerint 1 mikrogramm DFE = 1 mikrogramm természetes formában előforduló folát = 0,5 mikrogramm étrendkiegészítő formájában üres gyomorra bevett folsav. Felnőtt emberek számára a napi ajánlott DFE 400 mikrogramm, terhes nők esetében pedig 600 mikrogramm.
Fontos tudni azt is, hogy míg folátból nem tudunk túlságosan sokat magunkhoz venni, a folsavot túl lehet adagolni. Terhesség alatt a túlságosan magas folsavszint egyes kutatások szerint növelheti az autizmus kialakulásának kockázatát a healthline.com egészségügyi ismeretterjesztő portál cikke szerint.
