Elhízás, szőrösödés, pattanásos, zsíros bőr, alvászavarok, menstruációs problémák, fáradtság, szédülés étkezés után – az inzulinrezisztencia tünetei sajnos nagyon kellemetlenek. Mégsem ez a legnagyobb probléma velük, hanem az, hogy komoly egészségügyi kockázatot, cukorbetegséget illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket jeleznek.
Először is nézzük, mi is az inzulinrezisztencia? Egy
gyakori szénhidrát-anyagcserezavarról beszélünk, ami világszinten kevesebb mint
1 milliárd embert érint, Magyarországon pedig körülbelül egymillió ember küzd
vele.
Mi történik ilyenkor a szervezetben? Amikor például szénhidráttartalmú ételt eszünk, megemelkedik a vércukorszintünk. A hasnyálmirigy sejtjei ezt érzékelik, és inzulint bocsájtanak ki a vérbe. Az inzulin egy hormon, aminek a vérünkben keringő tápanyagok szabályozásában van fontos szerepe. Végighalad a véráramon, és azt az üzenetet közvetíti a sejteknek, hogy vegyék fel a cukrot a vérből – ennek köszönhetően vércukorszintünk lecsökken. Az inzulinrezisztenciával élők esetében azonban a sejtek nem válaszolnak megfelelően az inzulin „parancsára”. Nem veszik fel a plusz cukrot, a vércukorszint magas marad. Ezt érzékeli a hasnyálmirigy, és újabb inzulint küld „harcba”, de arra sem válaszolnak sejtek, így a vércukorszint mellett az inzulin szintje is megnő.
Ennek az állapotnak számos egészségügyi kockázata van. Károsodhat a hasnyálmirigy, amely végül egyre kevesebb inzulint tud előállítani. Egyes adatok szerint az inzulinrezisztenciával élők mintegy felénél kialakul a 2-es típusú cukorbetegség – legalábbis akkor, ha nem váltanak életmódot. Mivel okai és tünetei között is ott van az elhízás, megugrik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye is. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb felismerjék és elkezdődjön a terápia. Sajnos azonban ez nem olyan egyszerű.
A tünetek nem specifikusak
A legnagyobb probléma, hogy az inzulinrezisztencia tünetei általánosak. Olyanok, mintha több másik betegség okozná őket, látszólag nem függenek össze egymással. Sok mindennel magyarázhatjuk például az eredménytelen fogyókúrát, az elhízást, az étkezések után jelentkező éhségérzést vagy szédülést, az alvászavarokat, az izzadást, súlyosabb esetben a depressziót vagy a fejfájást.
Valójában pedig ezek mind az inzulinrezisztencia tünetei, ami nőknél kiegészülhet a fokozott szőrösödéssel a menstruációs zavarokkal és a nehéz fogantatással. A férfiaknál korai kopaszodás vagy merevedési zavar jelentkezhet. Sokszor egyébként éppen ezeknek a panaszoknak a vizsgálata vezet el végül az inzulinrezisztenciához.
Aki inzulinrezisztenciában szenved, annak a vércukrát érdemes állandóan mérni, hogy tudja, nem alakult-e már ki a cukorbetegség. Ha a jelenlegi körülmények között nem tudsz a háziorvosodhoz fordulni, figyelj arra, hogy nem tapasztalsz-e extrém szomjúságot vagy éhséget, fokozott vagy gyakori vizelési ingert, bizsergő érzést a kezedben vagy a lábadban, a szokásosnál nagyobb fáradtságot vagy a fertőzések gyakori előfordulását. Ezek már a cukorbetegség tünetei.
Csak az életmódváltás segít
Ha az inzulinrezisztenciában szenvedő javítani szeretne állapotán, akkor meg kell változtatnia életmódját. Ha csak 7 százalékkal sikerül csökkenteni a testsúlyt, már az 50 százalékkal mérsékelni tudja a diabétesz kialakulásának kockázatát. A fogyás tehát a cél, a legjobb eszköz pedig hozzá a mozgás és a kiegyensúlyozott diéta.
Legalább heti öt nap napi 30 perces mozgás ajánlott, de persze minél több, annál jobb. Az edzéstől sokan idegenkednek, de biztosan mindenki talál olyan mozgásfajtát, amit szeret. Ott van például a séta, a kertészkedés vagy a tánc. A legújabb kutatások szerint napközben jó félóránként mozogni néhány percet. Érdemes apró trükköket is bevetni: lift helyett használd a lépcsőt, kerékpározz, parkolj kicsit messzebbre attól a helytől, ahová mész, vagy szállj le egy megállóval hamarabb.
Ami pedig a táplálkozást illeti: friss, egészséges, feldolgozatlan élelmiszereket kell fogyasztani. A hasnyálmirigy megkímélése céljából érdemes mellőzni az olyan ételeket, amik gyorsan megemelik a vércukrot, például a fehér kenyeret, tésztát, rizst és természetesen a cukrozott üdítőitalokat. Helyettük a rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kalóriában szegény zöldségeknek – répa, paradicsom, spenót, saláta, brokkoli, karfiol, kelbimbó – és gyümölcsöknek – alma, szilva, bogyós gyümölcsök, őszibarack – kell minél nagyobb helyet kapniuk az étrendedben. Sok rostot és egyéb értékes tápanyagot tartalmaz például a bulgur, a köles, a quiona, a hajdina, a zabkása és a barnarizs. A tejtermékeket közül válaszd az alacsony zsírtartalmúakat, a telített zsírokat pedig minél több hal fogyasztásával cseréld telítetlenekre.
