Teva Enterobene 2 mg filmtabletta 50 db

1.       A GYÓGYSZER NEVE

Teva-Enterobene 2 mg filmtabletta

2.       MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

2,00 mg loperamid-hidroklorid filmtablettánként.

Segédanyag: 42,8 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3.       GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Fehér színű, kerek, mindkét oldalán domború felületű, egyik oldalán mélynyomású „L” jelzéssel ellátott filmtabletta. Törési felülete fehér színű.

4.       KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1     Terápiás javallatok

Diarrhoea tüneti kezelésére, amennyiben oki terápia nem áll rendelkezésre. Tartós alkalmazása orvosi felügyeletet igényel.

4.2     Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőtteknek és 6-17 éves gyermekeknek

Akut diarrhoea:

Akut esetben a kezdő adag 2 filmtabletta (4 mg) felnőtteknek, ill. 1 filmtabletta (2 mg) gyermekeknek, ezt követően 1 filmtabletta (2 mg) minden laza széklet után.

Krónikus diarrhoea:

Krónikus esetben a kezdő adag napi 2 filmtabletta (4 mg) felnőtteknek, ill. napi 1 filmtabletta (2 mg) gyermekeknek. A kezdő adagot a napi 1‑2 alkalommal történő szilárd széklet ürítéséig kell módosítani. Ez az állapot rendszerint 1‑6 filmtabletta/nap adaggal (2 mg – 12 mg) érhető el. A szokásos adag felnőtteknek általában napi 1-6  filmtabletta (2 mg – 12 mg).

A maximális napi adag felnőttek esetében akut és krónikus hasmenés kezelésére 8 filmtabletta (16 mg). Gyermekek esetében testtömegtől függően, maximum 3 filmtabletta/20 ttkg adható, de a maximális napi adag a napi legfeljebb 8 filmtablettát nem haladhatja meg.

2-5 éves gyermekek

A Teva-Enterobene 2 mg filmtabletta alkalmazása 6 éves kor alatti gyermekeknek nem javasolt.

2 éves kor alatti gyermekek

A loperamid-hidroklorid 2 éves kor alatti gyermeknek nem adható.

Időskor

Nincs szükség az adag módosítására.

Vesekárosodás

Nincs szükség az adag módosítására vesekárosodásban szenvedő betegeknél.

Májkárosodás

Annak ellenére, hogy farmakokinetikai adatok nem állnak rendelkezésre májkárosodásban szenvedő betegeken, a loperamid-hidrokloridot ilyen betegeknél óvatosan kell alkalmazni a csökkent first pass metabolizmus miatt (lásd 4.4 pont).

Az alkalmazás módja

A filmtablettát egészben, összerágás nélkül, elegendő folyadékkal kell bevenni.

4.3     Ellenjavallatok

–        A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

–        2 éves kor alatti gyermekeknek a loperamid-hidroklorid hatóanyag egyáltalán nem adható.

–        A loperamid-hidroklorid nem lehet első választandó szer az alábbi esetekben:

o   magas lázzal, véres széklettel járó akut dysentheria,

o   akut colitis ulcerosa,

o   széles spektrumú antibiotikum kezeléssel összefüggő pseudomembranosus colitis,

o   invazív kórokozó pl. Salmonella, Shigella és Campylobacter okozta enterocolitis.

A loperamid-hidrokloridot nem szabad alkalmazni olyan kórképek esetében, amelyben a perisztaltika gátlása káros lehet (pl. ileus, subileus, megacolon, toxicus megacolon, stb.). A loperamid-hidroklorid szedését haladéktalanul abba kell hagyni, amint székrekedés, hasi puffadás, illetve ileus lép fel.

4.4     Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A loperamid-hidrokloriddal csak tüneti kezelés érhető el, amennyiben a diarrhoea oka ismert, minden esetben oki terápiát kell alkalmazni.

Amíg a diarrhoea fennáll, a szervezet víz- és elektrolit pótlásáról – különösen gyermekek esetében – és a megfelelő diétáról gondoskodni kell.

2 év alatti gyermekeknek nem adható a loperamid-hidroklorid hatóanyag.

6 éves kor alatt a Teva-Enterobene 2 mg filmtabletta alkalmazása nem javasolt.

A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha akut diarrhoeában 48 órán belül nem következik be javulás, a loperamid-hidroklorid kezelést abba kell hagynia, és orvoshoz kell fordulnia.

Ha diarrhoeában szenvedő AIDS-es betegek loperamid-hidroklorid kezelése során a hasi puffadás jeleit tapasztalják, a loperamid-hidroklorid adását abba kell hagyni. Loperamid-kezelésben részesülő, AIDS-es betegeknél jelentkező, vírusok és/vagy baktériumok által okozott fertőzéses colitis kapcsán toxicus megacolon előfordulását jelentették.

Annak ellenére, hogy farmakokinetikai adatok nem állnak rendelkezésre májkárosodásban szenvedő betegeknél, a loperamidot ilyen betegeknél óvatosan kell alkalmazni a csökkent first pass metabolizmus miatt. Ezt a gyógyszert fokozott elővigyázatossággal kell alkalmazni májkárosodásban szenvedő betegeknek, mivel a relatív túladagolás a központi idegrendszer toxicitásához vezethet.

A Teva-Enterobene 2 mg filmtabletta laktóz-monohidrátot is tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, laktóz intoleranciában vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

4.5     Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A nem-klinikai jellegű adatok alapján a loperamid egy P-glikoprotein szubsztrátnak tekinthető.

Ha a loperamidot (16 mg-os egyszeri adagban) kinidinnel vagy ritonavirral (P-glikoprotein inhibitorokkal) együtt adják, a loperamid plazmaszintjének 2-3-szoros emelkedését tapasztalják. A (2‑16 mg/nap adagban alkalmazott) loperamid és a P-glikoprotein inhibitorok együttes alkalmazásakor tapasztalt farmakokinetikai kölcsönhatások klinikai jelentősége nem ismert.

A loperamid (4 mg-os egyszeri adagban) és itrakonazol (CYP3A4 és P-glikoprotein inhibitor) együttes alkalmazásakor, a loperamid plazmaszintjének 3-4-szeres emelkedését tapasztalták. Ugyanebben a vizsgálatban CYP2C8 inhibitor gemfibrozil a loperamid plazmaszintjének közel 2-szeres emelkedését okozta. Az itrakonazol és gemfibrozil kombinációja a csúcsplazmaszint 4-szeres emelkedését és a teljes plazma-expozíció 13-szoros emelkedését eredményezte. Ezeket az emelkedett értékeket nem kísérték központi idegrendszeri hatások a pszichomotoros vizsgálatok (pl. szubjektív álmosság és a szám-szimbólum behelyettesítés teszt) szerint.

A loperamid (16 mg-os egyszeri adagban) és ketokonazol (CYP3A4 és P-glikoprotein inhibitor) együttes alkalmazása a loperamid plazmaszintjének 5-szörös emelkedéséhez vezetett. Pupillometriával igazolták, hogy az emelkedéssel kapcsolatosan farmakodinámiás hatások nem léptek fel.

Orális dezmopresszinnel együtt alkalmazva a dezmopresszin plazmaszintje 3-szorosára emelkedett, feltételezhetően a lelassult gastrointestinalis motilitás következtében.

Várhatóan a hasonló farmakológiai jellemzőkkel rendelkező gyógyszerek erősíthetik, illetve azok, amelyek gyorsítják a gyomor-bél ürülést, csökkenthetik a Teva-Enterobene hatását.

4.6     Termékenység, terhesség és szoptatás

Nincs arra utaló jel, hogy a loperamid teratogén hatást vagy magzati károsodást okozna, de ennek ellenére terhesség esetén, különösen az első trimeszterben történő alkalmazás előtt a terápiás előnyöket mérlegelni kell a lehetséges veszélyekkel szemben.

Terhességben ennek a gyógyszernek a szedése nem javasolt.

A loperamid kismértékben kiválasztódhat a humán anyatejbe, ezért alkalmazása szoptatás idején nem javasolt.

Terhesség vagy szoptatás esetén a kezelőorvossal konzultálni kell a készítmény alkalmazásával kapcsolatban.

4.7     A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Loperamid-hidrokloriddal kezelt hasmenéses tünetegyüttes részeként fáradtság, szédülés, álmosság felléphet, ezért gépjármű vezetése vagy baleseti veszéllyel járó munka végezése csak nagyon óvatosan javasolt.

4.8     Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Felnőttek és 12 éves, ill. annál idősebb gyermekek

A loperamid-hidroklorid biztonságosságát 31 kontrollált és nem-kontrollált vizsgálatban, összesen 3076 hasmenéssel kezelt felnőtt, illetve 12 éves vagy annál idősebb gyermek bevonásával értékelték. Ezek közül 26 vizsgálatban 2755 beteget kezeltek akut hasmenéssel, 5 vizsgálatban 321 beteget kezeltek krónikus hasmenéssel.

A leggyakrabban (legalább 1%) jelentett mellékhatások az akut hasmenés miatt loperamid‑hidrokloriddal kezelt betegek körében a székrekedés (2,7%), a fokozott bélgáz-képződés (1,7%), a fejfájás (1,2%), és a hányinger (1,1%) voltak. A krónikus hasmenéses betegek bevonásával végzett vizsgálatokban a leggyakrabban (legalább 1%) jelentett mellékhatások az alábbiak voltak: fokozott bélgáz-képződés (2,8%), székrekedés (2,2%), hányinger (1,2%) és szédülés (1,2%).

Az 1. táblázat azokat a mellékhatásokat foglalja össze, amelyeket a loperamid-hidroklorid alkalmazásával kapcsolatban jelentettek a klinikai vizsgálatok (akut és krónikus esetek egyaránt) illetve a forgalomba hozatal utáni tapasztalatok során.

A gyakorisági kategóriák az alábbi egyezmény szerint lettek meghatározva:

Nagyon gyakori (≥1/10);

Gyakori (≥1/100 - <1/10);

Nem gyakori (≥1/1000 - <1/100);

Ritka (≥1/10 000 - <1/1000);

Nagyon ritka (<1/10 000).

1.    táblázat: A loperamid-hidroklorid alkalmazásakor jelentett mellékhatások gyakorisága felnőtteknél és gyermekeknél ( ≥12 év) végzett klinikai vizsgálatok során

A loperamid-hidroklorid forgalomba hozatalát követően azonosított mellékhatások

A loperamid-hidroklorid mellett a forgalomba hozatalt követően előforduló mellékhatások meghatározására szolgáló eljárás nem tett különbséget a krónikus és az akut hasmenés javallata között, sem a felnőttek sem pedig a gyermekek között; ezért az alább felsorolt mellékhatások a javallatokat és a betegpopulációkat együttesen képviselik. A loperamid-hidroklorid esetében a forgalomba hozatalt követően azonosított mellékhatások az alábbiakban szervrendszer szerint és a Szabályozó Tevékenységek Orvosi Információs Szótára (Medical Dictionary for Regulatory Activities, MedDRA) preferált kifejezések (Preferred term, PT) alkalmazásával vannak felsorolva:

Immunrendszeri betegségek és tünetek:

túlérzékenységi reakció, anafilaxiás reakció (beleértve az anafilaxiás shock-ot) és anafilactoid reakció

Idegrendszeri betegségek és tünetek:

somnolencia, eszméletvesztés, stupor, csökkent éberségi szint, hypertonia és koordinációs nehézség 

Szembetegségek és szemészeti tünetek:

miosis

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

ileus (beleértve a paraliticus ileust), megacolon (beleértve a toxicus megacolont) és glossodynia

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:

hólyagos kiütés( beleértve a Stevens-Johnson szindrómát, toxicus epidermalis necrolysist és erythema multiformét), angio-oedema, csalánkiütés és viszketés

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek:

vizelet-retenció

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:

kimerültség

Gyermekek

A loperamid-hidroklorid biztonságosságát 607, 10 napos és 13 éves kor közötti gyermeken vizsgálták, akik összesen 13 kontrollált és nem-kontrollált, az akut hasmenés kezelésére irányuló klinikai vizsgálatban vettek részt. Általánosságban a mellékhatások ebben a populációban is hasonlóak voltak, mint a felnőtteknél és a 12 évesnél, ill. annál idősebb gyermekeknél végzett vizsgálatokban.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9     Túladagolás

Tünetek

Túladagolás esetén (beleértve a májfunkciós zavar miatti relatív túladagolást is) központi idegrendszeri depresszió (stupor, koordinációs zavarok, somnolentia, miosis, izomhypertonia, légzésdepresszió), vizelet-retenció és ileus léphet fel. A központi idegrendszeri hatások tekintetében a gyermekek nagyobb érzékenységet mutathatnak, mint a felnőttek.

Kezelés

Lehetséges antidotumként adható az opioid-antagonista naloxon.

Mivel a loperamid hatástartama hosszabb (1-3 óra), mint a naloxoné, ezért a naloxon ismételt alkalmazása válhat szükségessé. Ennek megfelelően a beteget legalább 48 órán keresztül szoros megfigyelés alá kell helyezni az esetleges központi idegrendszeri depresszió észlelésre.

5.         FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1     Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Bélmotilitást csökkentő szerek

ATC kód: A07DA03

A loperamid szintetikus piperidin-származék.

A loperamid a bélfal opiát receptoraihoz kötődik, gátolva az acetilkolin és a prosztaglandin felszabadulását. Ezáltal csökkenti a propulzív perisztaltikát és növeli az intestinalis tranzitidőt. A loperamid növeli az analis sphincter tónusát és így csökkenti az inkontinenciát és a sürgősséget.

5.2     Farmakokinetikai tulajdonságok

A loperamid a bélből könnyen felszívódik, de a májban csaknem teljes mértékben metabolizálódik (főként oxidatív N-demetilálódás révén), majd konjugálódik, és az epével kiválasztódik, és a széklettel ürül.

A nagyfokú first-pass metabolizmus miatt a per os adott loperamid biohasznosulása nagyon csekély mértékű.

Felezési ideje 11 (9-14) óra.

Az elimináció főként oxidatív N-demetilációval megy végbe, ez a loperamidnál a fő metabolikus út. A változatlan loperamid és a metabolitok főleg a széklettel ürülnek.

5.3     A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Patkányon 18 hónapon és kutyán 12 hónapon át 40 mg loperamid/ttkg/nap (240x MHUL= Maximum Human Use Level – legnagyobb dózisú humán alkalmazásnak megfelelő szint), illetve 5 mg loperamid/ttkg/nap (30x MHUL) adagban végeztek krónikus toxicitási vizsgálatokat.

A vizsgálat során a lelassult súlygyarapodáson és a csökkent táplálékfogyasztáson kívül más toxikus hatást nem észleltek. A loperamiddal végzett in vivo és in vitro vizsgálatok nem mutattak genotoxikus és karcinogén hatást.

A patkányon végzett reprodukciós toxicitási vizsgálatokban (40 mg loperamid/ttkg/nap adag – 240x MHUL) csökkent fertilitás és embrio-túlélés társult az anyai toxicitáshoz. Alacsonyabb dózisok nem voltak hatással az anya és az embrio egészségi állapotára, illetve a peri- vagy postnatalis fejlődésre.

6.       GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1     Segédanyagok felsorolása

magnézium-sztearát

vízmentes kolloid szilícium-dioxid

kopovidon

mikrokristályos cellulóz

laktóz-monohidrát

kukoricakeményítő

Bevonat:

szimetikon emulzió (SE4)

makrogol 6000

hipromellóz

6.2     Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.

6.3     Felhasználhatósági időtartam

5 év

6.4     Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25°C-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.

6.5     Csomagolás típusa és kiszerelése

10 db, ill. 20 db, ill. 50 db filmtabletta PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

6.6     A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások.

Megjegyzés:X (egy keresztes szer)

Osztályozás: I. csoport

Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

7.       A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

TEVA Gyógyszergyár Zrt.

4042 Debrecen, Pallagi út 13.

Magyarország

8.       A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-10440/01      (10 db)

OGYI-T-10440/02      (20 db)

OGYI-T-10440/03      (50 db)

9.       A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2005. szeptember 14.

A forgalomba hozatali engedély megújításának dátuma: 2011. december 8.

10.     A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2015. június 6.