Claritine 10 mg tabletta 30 db

Adagolás és alkalmazás:

Felnőttek és 12 év feletti gyermekek:
naponta 1 tabletta.
6-12 éves kor között adagolás a testsúly alapján:
30 kg felett naponta 1 tabletta.
A 10 mg-os hatáserősségű tabletta nem adható 30 kg alatti gyermekeknek.
A tablettaétkezésektől függetlenül bevehető.

Ellenjavallatok:

A készítmények hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Súlyos májbetegségben körültekintően kell alkalmazni a loratadint.

A  készítmény laktózt tartalmaz, ezért az olyan beteg, aki a ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, Lapp laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz felszívódási zavarban szenved, ne szedje ezt a gyógyszert.

Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A készítmény és az alkohol együttadását vizsgáló, psychomotoros teljesítményt mérő vizsgálatok megállapították, hogy a loratadinnak nincs potencírozó hatása.
A kölcsönhatás lehetősége a CYP3A4 vagy CYP2D6 összes ismert gátlójával kapcsolatosan fennáll, a loratadin szintjének emelkedését eredményezve (lásd 5.2 pontban), amely a mellékhatások fokozódását okozhatja.

Terhesség és szoptatás:

A loratadin állatkísérletekben nem bizonyult teratogén hatásúnak. A loratadin biztonságos adása terhesség alatt nem bizonyított, ezért terhesség idején a Claritine alkalmazása nem javasolt.
A loratadin kiválasztódik az anyatejbe, ezért szoptató nők esetében a loratadin alkalmazása nem javasolt.

A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez szükséges képességekre

Olyan klinikai vizsgálatokban, ahol a járművezetéshez szükséges képességeket vizsgálták, nem találtak károsodást a loratadint kapó betegeknél. Mindazonáltal a betegeket tájékoztatni kell arról, hogy nagyon ritkán egyesek álmosságot tapasztalnak, ami hatással lehet a járművezetésre és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre.

Nemkívánatos hatások:

Gyermekgyógyászati populáción - 2 és 12 éves kor közötti gyermekeken - végzett klinikai vizsgálatokban a placebónál mért gyakoriságot meghaladó gyakoriságú mellékhatás a fejfájás (2,7%), az idegesség (2,3%) és a fáradtság (1%) volt.
A felnőtteken és serdülőkön, különböző indikációkban - köztük allergiás rhinitisben és krónikus idiopathiás urticariában - folytatott klinikai vizsgálatokban, a javasolt 10 mg napi adagban loratadinnal kezelt betegek 2%-ánál jelentettek olyan mellékhatásokat, melyek a placebocsoportban ritkábban fordultak elő. A placebóhoz képest nagyobb mértékben előforduló, leggyakrabban jelentett mellékhatás az aluszékonyság (1,2%), a fejfájás (0,6%), az étvágyfokozódás (0,5%) és az álmatlanság (0,1%) volt. A készítmény forgalmazása óta nagyon ritkán jelentett egyéb mellékhatásokat az alábbi táblázat tartalmazza.
Immunrendszeri betegségek és tünetek:
Anaphylaxia
Idegrendszeri betegségek és tünetek:
Szédülés.
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:
Tachycardia, palpitatio.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
Hányinger, szájszárazság, gastritis.
Máj-és epebetegségek illetve tünetek:
Májfunkciós zavar.
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei:
Bőrkiütés, alopecia.
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Fáradtság.

Túladagolás:

A loratadin túladagolása fokozta a paraszimpatolitikus tünetek előfordulását. Túladagoláskor aluszékonyságot, tachycardiát és fejfájást figyeltek meg.
Túladagolás esetén általános tüneti és támogató kezelést kell elkezdeni és fenntartani mindaddig, amíg szükséges. Megkísérelhető a kezelés aktív szén vizes szuszpenziójával. Gyomormosás végzése megfontolható. A loratadin hemodialízissel nem távolítható el és a peritonealis dialízissel történő eliminálásáról nincs adat. A sürgősségi ellátás után a beteget orvosi felügyelet alatt kell tartani.