Élelem nélkül jóval tovább életben maradunk, mint folyadék híján. Mégis erősebben érezzük az éhség gyötrelmeit, a szomjúságét. Szervezetünk csak akkor jelzi, hogy folyadékra van szüksége, amikor már vészesen megfogyatkoztak a tartalékai.
A szervezet működésében a víznek szerteágazó szerepe van: biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a salakanyagok kiválasztásában, segíti az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását, valamint a testhőmérséklet szabályozását. Az újszülöttek testének mintegy 70 százaléka víz, a felnőtteké mintegy 60 százalék. A legtöbb létfontosságú folyamat vizes közegben megy végbe, így érthető, miért fontos a szervezet megfelelő hidratáltsága.
A kiszáradás kockázata
Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen, a szervezet kiszárad. Átlagosan napi 1,5-2 liter folyadékra van szükségünk, de hőségben vagy intenzív sportolás mellett ennek akár kétszeresét is elfogyaszthatjuk. A legjobb szomjoltó a víz, az ásványvíz, a természetes, nem cukrozott gyümölcslé, a tea - ügyeljünk a változatosságra! Nyáron ízletes szomjoltó a hideg gyümölcsleves, a desszertként fogyasztott kompót vagy a friss gyümölcs. Gondoljuk arra, hogy mozgás közben erőteljesen megizzadunk, és a verejtékkel nemcsak vizet, hanem ásványi sókat is veszít a szervezet, ezeket izotóniás italokkal célszerű pótolni, így elkerülhető a dehidratáció vagy az izomgörcsök veszélye.
Már 2 százalékos folyadékvesztés esetén romlik a fizikai és a szellemi teljesítőképességünk, tünetként fejfájás, koncentrációzavar jelentkezhet. Ha testtömegünk folyadéktartalmának 5 százalékát elveszítjük, akkor a munkaképességünk a harmadára csökkenhet! Ezért tartsunk magunk mellett egy palack ásványvizet, így könnyen nyomon követhető a napi folyadékfogyasztás mértéke. Bőrünk is meghálálja, ha belülről hidratáljuk, így tovább megőrzi fiatalos rugalmasságát.
Nagyszülők és unokák
Az életkorral csökken a szomjúságérzet, ezért fontos figyelni a környezetünkben élő idősekre, hogy gyakran igyanak keveset, és mindig legyen a közelükben megfelelő mennyiségű folyadék. A másik veszélyeztetett korosztály az unokáké, akik a játék hevében gyakran megfeledkeznek arról, hogy inni kellene. A gyerekek szervezetének önszabályozó mechanizmusai még nem működnek megfelelően, míg idősödve egyre sérülékenyebbek, labilisabbak. Az elégtelen folyadékbevitel könnyen felboríthatja ezt a kényes egyensúlyt, ami akár életveszélyes állapotot is előidézhet. A nagyszülők és unokák korosztályában gyakrabban előforduló betegségek, lázas állapotok, hasmenés, hányás, vagy nagy meleg fokozza a test folyadékigényét. A kiszáradás főként az egyedül élő idősebb embereket veszélyezteti, akik - sokszor a memóriaromlás miatt - egyszerűen „csak" elfelejtenek inni.
Mit és mennyit igyunk?
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelében olvasható ajánlások szerint:
* Várandós kismamák legalább napi 1,5 liter folyadékot fogyasszanak, ügyeljenek a változatosságra! Napi 3-5 alkalommal egyenek friss zöldséget, gyümölcsöt!
* Szoptatás alatt 1 literrel nagyobb a kismamák folyadékigénye.
* Ügyeljünk a gyümölcslevek gyümölcshányadára, minél magasabb, annál jobb! Cukros italokat is ihatunk, de csak mértékkel!
* A gyerekek játék közben gyakran elfelejtenek inni, ezért gyakran kínáljuk őket folyadékkal, hiszen hőségben fokozottan fennáll a kiszáradás veszélye.
* Nyáron készítsünk gyümölcsalapú jégkrémeket, melyeknek nagy a folyadéktartalmuk!
Kolimár Éva
2010/07.