Amíg a gyerek kicsi, a szülei többnyire nem veszik komolyan a súlyfeleslegét. Pedig a duci lurkók lelkében egy életre nyomot hagyhat társaik csúfolódása és a testnevelésórán szerzett kudarcélmények, amelyek elől a kicsik gyakran az evésbe menekülnek. Ráadásul a dundi kisgyerekek nagy részéből kövér, magas vérnyomással, szív- és érrendszeri betegségekkel küszködő felnőtt lesz.
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2005-ös felmérése szerint Magyarországon minden ötödik gyermek elhízott, a lányok 20, a fiúk 18 százaléka túlsúlyos. A Szonda Ipsos 2007-es kutatása pedig már mintegy 50 százalékban találta túlsúlyosnak a 6-12 éves magyar iskolás gyerekeket. Sajnos a számok nem hazudnak: a kövér gyerekek aránya folyamatosan növekszik. Ennek ellenére a szülők többsége nem veszi komolyan a kiskori elhízást, azt gondolják, a gyerek majd néhány év alatt megnő, és ezzel a plusz kilók is eltűnnek. Gyakran sem saját, sem gyermekük testsúlyát nem látják reálisan, s azzal mentegetőznek, hogy a hízékonyság családi vonás. S bár az elhízásra hajlamosító tényezők egyike-másika valóban öröklődik, a kövérség oka az esetek többségében egyszerűen a túlzott kalóriabevitel és a mozgásszegény életmód.
A gyerekeknél elsősorban nem esztétikai szempontból jelent problémát a kövérség. A felnőttkori zsírsejtek száma a kutatások szerint nagyjából tinédzserkorig kialakul, s később már csak ezek zsírral való telítettsége változik. Aki tehát gyerekkorában az átlagnál nagyobb mennyiségű zsírsejtre tesz szert, annak felnőttként is nagyobb az esélye arra, hogy harcot vívjon a felesleges kilókkal.
A kövérség mindemellett jelentősen megnöveli a cukorbetegség, a magas vérnyomás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek korai kialakulásának kockázatát. Természetesen egy fejlődésben lévő szervezetet nem lehet és nem is szabad fogyókúrára fogni. A megoldás az egészséges táplálkozás és a sok mozgás.
- Legtöbbször nemcsak a gyerek, hanem az egész család életmódján, táplálkozási szokásain kellene változtatni - mondja Pogács-Szeifert Éva dietetikus. - A szülői példamutatás ugyanis meghatározó, főként a kisebb gyerekek esetében. A kampányszerű fogyókúra nem segít, hiszen a plusz kilók sem 2-3 hét alatt jöttek fel. Ráadásul a villámdiéták után szinte törvényszerűen jelentkezik az úgynevezett jojó-effektus, azaz a kezdeti fogyás után gyakran még több kiló jön fel, mint amennyi lement.
Bár az egészséges táplálkozás alapelveiről nagyon sok szó esik, a kicsik többsége rendszertelenül étkezik, és baj van az étrendjük összetételével, minőségével is. Túlságosan kevés tejterméket fogyasztanak, nem esznek rendszeresen nyers gyümölcsöt és zöldséget, ami pedig az egészséges táplálkozás alapja lenne.
A teljes kiőrlésű pékáruk helyett a többség még mindig a fehér lisztből készült, leveles péksüteményeket választja. A gyerekek nagy része naponta eszik édességet, szomjukat víz helyett cukros üdítőitalokkal vagy gyümölcslevekkel oltják.
A mozgás mennyiségével szintén problémák vannak. Ha a gyerek mindössze az iskolai testnevelésórákon sportol, ráadásul itt sincs sikerélménye, akkor egy életre elmehet a kedve a mozgástól. Ebben az esetben ugyancsak a szülői példa lehet a legfőbb meggyőző erő: ha a család hétvégén együtt kirándul vagy kerékpározik, ha természetes, hogy esténként apa a fiával rúgja a bőrt, anya pedig a lányokkal tollasozik, akkor a gyerek nem fogja azt hinni, hogy a szabadidő eltöltésének legjobb módja a tévézés és a számítógépes játékok.
Sosem késő változtatni
Egy kisgyereknek nehéz megmagyarázni, hogy bizonyos dolgokat miért ehet meg, mást pedig miért nem. Pogács-Szeifert Éva dietetikus szerint a következő ötletek segíthetnek az egészséges étkezési szokások kialakításában.
* Vonjuk be a gyerekeket a bevásárlásba és a főzésbe, így játékosan megtanulják, melyek az egészséges élelmiszerek.
* Édesség helyett a tízórai és az uzsonna gyümölcs legyen.
* Ne engedjük a gyereket a tévé vagy számítógép előtt enni. Az étkezéseket lehetőleg töltse együtt, terített asztal mellett a család.
* Ne erőltessük, hogy a gyerek mindig egyen meg mindent, ami a tányérján van, ennél sokkal fontosabb, hogy érezze, mennyi esik jól neki.
* Igyekezzünk naponta többször, kisebb adag elfogyasztására szoktatni a gyereket. Ideális lenne a napi ötszöri étkezés: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora.
Kocsis Tímea