A felnőtt lakosság 15-20 százalékát, a 60 év felettieknek mintegy felét érinti a néma gyilkosnak is nevezett magasvérnyomás-betegség. Számuk azonban valószínűleg ennél több, hiszen ez a baj évekig nem okoz panaszokat.
A vérnyomás két erő egymásra hatásából tevődik össze: az egyik, amelyet a szív kifejt, amikor a vért pumpálja az erekbe, a másik az az ellenállás, amelyet a verőerek fala ezzel a nyomással szemben mutat. A vérnyomás szabályozását összetett rendszer végzi, melynek része a szív, az erek, az agy, a vesék és a mellékvesék. Értékét két szám mutatja: a felső érték a szisztolés nyomás, amelyik a szív erőkifejtését írja le, az alsó érték a diasztolés nyomás, amely a szívütések közötti nyomásviszonyokat tükrözi, Hgmm-ben megadva. Fiatal felnőttek esetében ideális a 120/80 Hgmm, felnőtteknél a szisztolés vérnyomás 100 és 140 Hgmm között, a diasztolés 60 és 90 Hgmm között normális.
A végzett tevékenységtől függően a vérnyomás kismértékben változik a nap folyamán, reggel és kora este a legmagasabb. Az agynak a tevékenységtől függetlenül percenként körülbelül 90 ml oxigéndús vért kell kapnia.
Veszélyes szövődmények
Magas vérnyomásról (hipertóniáról) akkor beszélünk, ha legalább három különböző napon 140/90 Hgmm-t vagy ennél magasabb értéket mérünk. A magas vérnyomás kialakulásának pontos oka legtöbbször ismeretlen. Általában nem áll mögötte szervi elváltozás, hanem több tényező - túlzott folyadék-, só-, alkoholfogyasztás, dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód - és az öröklött hajlam együttes hatásának következménye. Ebben az esetben elsődleges (primer) hipertóniáról beszélünk. A másodlagos (szekunder) vagy tüneti magas vérnyomás esetén pontosan megállapítható a hátterében álló kórfolyamat, például vese- vagy hormonális problémák. A terhesség során átmenetileg veszélyesen megemelkedhet a vérnyomás.
A hipertónia évekig tünetmentes maradhat, sokszor csak egy rutin orvosi vizsgálat alkalmával derül ki. Jellemző tünet lehet a tarkótáji fejfájás, szédülés, fáradékonyság, orrvérzés, látászavarok, mellkasi fájdalom. A kezeletlen magas vérnyomás súlyos szövődményeket okozhat; jelentősen fokozza az agyi történések veszélyét, például a fiatalkori stroke első számú rizikófaktora, emellett a szívelégtelenség és a szívinfarktus egyik kiváltó oka. A kezeletlen magas vérnyomás az ideghártya, a retina ereinek szűkületét, elzáródását okozhatja, amely évek alatt vaksághoz vezethet. A vese különösen érzékeny a magas vérnyomás miatt megváltozott viszonyokra, működése károsodhat.
Nem csak gyógyszerekkel
A hipertónia a legtöbb esetben nem gyógyítható, de gyógyszerekkel és az életmód megváltoztatásával jól karban tartható. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel minden hipertóniás beteg vérnyomása beállítható, de a kezelést egyénre szabottan kell végezni. A rendszeres gyógyszerszedés és vérnyomásmérés mellett szükség van a súlyfelesleg leadására, a dohányzás, az alkoholfogyasztás kerülésére, a sóbevitel csökkentésére. Vásárláskor ellenőrizzük az élelmiszerek címkéjén a nátrium- és kalóriatartalmat! Ne feledjük, hogy a feldolgozott élelmiszereknek (sajtok, húskészítmények, gyorsételek, porlevesek) nagyon magas a nátriumtartalmuk! Együnk minél több káliumban, kalciumban és magnéziumban gazdag zöldséget, gyümölcsöt. A vöröshagyma és a fokhagyma is csökkenti a vérnyomást, akárcsak a méz. A stressz kezelése is fontos - szánjunk több időt lazításra és testmozgásra.
Vajda Angéla