Az utóbbi néhány évtized kutatásai rámutattak arra, hogy a szervezet oxidációs folyamatait késleltető antioxidánsoknak meghatározó szerepük van a betegségek megelőzésében, az egészség megtartásában. Segítenek a test sejtjeinek védelmében, és semlegesítik a szervezetbe kerülő méreganyagokat. Ezek a hasznos molekulák a szervezetben is megtalálhatók, de mennyiségük az elfogyasztott táplálékokkal növelhető.
A környezetszennyezés, a rossz táplálkozási szokások, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a testet érő kisebb, nagyobb mértékű sugárhatások, a túlzásba vitt napozás, szoláriumozás, a stressz külön-külön és együttesen is károsan hatnak az emberek egészségére. Többek között azért, mert a testben serkentik a káros szabadgyökök képződését, ami sokféle betegség kialakulását, az öregedési folyamatok felgyorsulását eredményezi.
Támadásba lendülnek a szabadgyökök
Szabó Csaba biokémikus kutató egy tudományos előadásában elmondta: a szabadgyökök az emberi test minden szervében okozhatnak károsodást, illetve hozzájárulhatnak azok megbetegedéséhez. Bár normál állapotban a szervezetben a szabadgyökök és a test védekező mechanizmusai egyensúlyban vannak, de ez a harmónia nagyon könnyen felborulhat. Ez az életfontosságú egyensúly kibillenhet egyrészt a szervezet szabadgyököket semlegesítő védekező, antioxidáns mechanizmusának a meggyengülésekor, másrészt akkor, ha a külvilág különböző ártalmas hatásai miatt túl sok szabadgyök keletkezik a testben. A kutatók, laboratóriumi vizsgálataik alapján azt feltételezik, hogy a szabadgyökök túlzott mennyiségének a különböző rákos betegségeken kívül szerepe lehet az időskori elbutulás, a memóriazavarok, bizonyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, a látás és a hallás kóros megromlásában, illetve a potenciazavarok kialakulásában, szerepet játszhatnak a bőr ráncosodásában és a haj őszülésében is. Egy tudományos vizsgálat szerint minél kevesebbet eszik valaki, vagyis minél soványabb, annál nagyobb az esélye a hosszú életre. Feltehetően azért, mert aki több táplálékot fogyaszt, nagyobb mennyiségű antioxidánsra volna szüksége ahhoz, hogy a keletkező szabadgyökök hatását ellensúlyozza, de ezt nem győzi a szervezete.
Egészségvédő mediterrán étrend
A szervezetben keletkező szabadgyökök elleni antioxidáns hatást elsőként a Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitaminnál bizonyították. Azóta számos vitaminról szintén bebizonyosodott, hogy rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.
- A szervezet védekező mechanizmusa a főként táplálékkal bevitt, természetes antioxidánsokat hívja segítségül, feltéve, hogy azok megfelelő mennyiségben és összetételben állnak rendelkezésre. Közülük a legismertebbek: a C- és E-vitamin, a cink, a magnézium és a szelén. C-vitamin többek között a paprikában, citrusfélékben és a káposztában, E-vitamin főleg növényi olajokban, búzacsírában, tojássárgájában, margarinban, hüvelyes zöldségekben található. Cinket elsősorban a húsok, belsőségek, tengeri ételek, magnéziumot a gabona-, dió- és mogyorófélék, szelént a halak és vadhúsok tartalmaznak nagyobb mennyiségben. A mesterséges antioxidánsokat különböző tabletták, kapszulák, táplálék-kiegészítő formájában forgalmazzák - sorolja a kutató.
Azt is vizsgálatok sora bizonyította, hogy a mediterrán étrend többszörös hatékonysággal csökkenti a szervezetben a szabadgyökök mennyiségét, ezáltal az infarktus, az érrendszeri, a daganatos és egyéb súlyos betegségek kockázatát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének, a WHO-nak az ajánlása szerint mindenkinek naponta legalább háromszor kellene, alkalmanként 10-20 dekagramm, különféle zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztania.
Színek és ízek
Antioxidáns tartalmú növények: a zöld és fekete tea, a galagonya, a szőlő magja, a vörösbor, az áfonya, a paradicsom, a citrusfélék, a karotin tartalmú zöldségek és gyümölcsök, mint a sárgarépa, sárgadinnye, sárgabarack, sütőtök, valamint a szeder, a málna, a brokkoli, a zöldpaprika, a káposzta, a fokhagyma. A felsoroltak mellett természetesen még számtalan más zöldségnek és gyümölcsnek van erősebb-gyengébb antioxidáns hatása.
Lóránth Ida