Ücsörgés a számítógép vagy a tévé előtti, elnyúlás egy kényelmes fotelben, egyre tipikusabb élethelyzeteink. Csodálkozzunk, ha a gerincünk a mozgásszegény életmód következtében fölmondja a szolgálatot, ha fájdalmat érzünk a nyakunkban?
A nemzetközi statisztikák szerint az iparilag fejlett országokban a felnőtt lakosság nyolcvanöt százaléka szenved életének valamelyik szakaszában attól, hogy fáj a háta, a dereka vagy a nyaka. A különböző funkciójú csigolyákból fölépülő gerincoszlop adja testünk szilárd vázát. Az egészséges ember gerincén négy jellegzetes görbület található, ezek miatt terhelhető a gerinc. A görbület a nyaki és az ágyéki szakaszon homorú, a háti és a keresztcsonti szakaszon domború. Ha a görbületek túl erőteljesek vagy elcsavarodnak, tartáshibáról beszélünk, mely egy idő után fájdalomhoz, betegséghez vezethet.
- A nyaki gerincszakasz mindössze hét csigolyából áll, mégis ez a legsokoldalúbban mozgó része a gerincoszlopnak. A fej több irányban történő forgása az első két csigolyának köszönhető, de az alsóbb csigolyák is nagyon mozgékonyak. Ez különösen kitűnik azon a szakaszon, ahol a háti csigolyákkal találkoznak. A nyak mozgásai, nyírások, forgatások nagyon igénybe veszik az alsóbb csigolyák ízületeit, izmait, szalagjait, porckorongjait. Nem csoda tehát, ha a nyaki szakasz gyakrabban fáj, különösen idősebb korban, de fiataloknál is előfordulhat nyakmerevedés, fájdalom, akár már egy huzat hatására is - mondja dr. Valkai Teréz reumatológus.
Lapos párna
Köztudott, hogy a túlsúly, az elhízás árt a gerincoszlopnak, de ezt a rossz testtartás, a kényelmetlen ülőbútorok, a nem megfelelő támlájú szék vagy a rossz munkaasztal csak fokozza. A nyaki csigolyákat védeni kell, hiszen deformálódásuk, megbetegedésük esetén veszélyeztetett a két nagy nyaki ér is, ami a fájdalomnál sokkal nagyobb kockázattal jár, hiszen ezek látják el az agyat vérrel. A csigolyák védelmének első lépése a helyes tartás, a megfelelő matrac és párna használata. Legjobb a lapos, korszerűen kiképzett párna, amely jól megtámasztja a nyakat. Aki mindennap szán néhány percet arra, hogy nyakát megtornáztassa, megőrizheti az izomzat, a csigolyák stabilitását és a szalagok feszességét. Nem bonyolult mozgássora, csupán odafigyelő átmozgatásra kell gondolni, s ha ezt naponta kétszer négy-öt percben megtesszük, az elég a megelőzéshez.
Helyes tartás
A nyak fájdalmának számtalan oka lehet, leggyakoribb a rossz testtartás. Hogy egy felnőtt megfelelő ívben tartsa a nyakát, a vállait lefelé és hátrafelé húzva járjon, a fejtető az ég felé nyúljon, ezt gyermekkorban kell megtanítani. Persze a tartáshibán kívül a megfázás különböző fajtái, a gerincsérv, illetve az idegrendszer tartós rossz állapota - mint a dep-resszió, szorongás - is elősegíthetik a fájdalmat. Tipikus sérülés az autóbaleset során elszenvedett ostorcsapás. Ez ütközéskor következik be, amikor a fej előrelendül, majd a test hátracsapódik, mintha az egész gerinccel végeztek volna ostorcsapást. Fejtámasszal és a biztonsági öv használatával védekezhetünk ellene.
A porckorongok kopását különféle riasztó hangok jelzik. Olyan, mintha homok lenne a csigolyák között, csikorgás, ropogás, esetleg pattogás hallható. Ezek még nem vészjelzések, csupán figyelmeztetések, hogy a porcok kezdenek elmeszesedni, elmerevedni.
Figyelmeztető jelek
Ha valakinek fáj a nyaka, a külső szemlélő annyit lát, ferdén tartja a fejét. Ennek hátterében állhat meghűlés okozta izomfeszülés, amely során az izmok vérellátása csökkent, s ez fájdalmat vált ki. A nyaki artéria nyomás alá kerülhet, hogyha a tarkó megrövidül. Leggyakoribb ok azonban a helytelen testtartás, ami annyira megfeszíti a szalagokat, izmokat, hogy azok nem tudnak ellazulni, és kialakul a nyakmerevség. Különösen gyakori ez azoknál, akik íróasztalnál, számítógép vagy futószalag mellett dolgoznak. Ilyenkor órákon keresztül ugyanabban a testhelyzetben kell dolgozni, ez okozza a bajt. A fájdalom a nyak és a hát felső szakaszán erős, göbök keletkeznek, izomcsomók állnak össze a lapockák körül. E jelenségekkel gyakorta együtt jár, hogy a kézben bizonytalan zsibongást, zsibbadást érzünk. Máskor egy-egy hirtelen fejmozdulatra pillanatnyi szédülés, bizonytalan mozgás, látászavar, fülzúgás, néha hányinger léphet fel. Ha ismétlődően tapasztalja ez utóbbi tüneteket, érdemes fölkeresni a reumatológiát - tanácsolja Valkai doktornő.
Frissítő torna
A nyaki gerinctorna egyszerű, bárhol végezhető, nem igényel nagyobb fölkészülést.
- Ha fáradtnak érzi magát, vállait húzza hátra, le és kifelé, hogy a lapockák lefelé ereszkedjenek, a mellizom kissé feszüljön. A gyakorlatot öt-tíz alkalommal ismételjük, ellazít.
- Ezt követően, ugyanebben a tartásban, nyomja fölfelé, hátrafelé a koponyatetőt. Ha azt érzi, olyan, mintha kinőne magából, jól végezte a gyakorlatot, ez megszünteti az izomfeszülést.
- Ülő munkát végzőknek föl sem kell állniuk, elég, ha óránként nyújtózkodnak, karjukat fölnyújtják, és ügyelve a fejtartásra oldalirányba nyújtóznak néhányat.
- Segít a fejkörzés, amit mindig nyitott szemmel kell végezni, és javasolt mindkét irányba megmozgatni az izmokat.
- Kellemes érzést eredményez a vállak ellentétes emelgetése.
-A fejet hajtsuk oldalra, mintha a fülünket akarnánk a vállhoz érinteni. Ezt fokozhatjuk, ha átnyúlunk a fej fölött és kézzel finoman segítjük a mozgást, érezzük az izmok egészséges feszülését.
Természetes gyógymódok
- A nyak és váll izmainak ellazítására kiváló mind megelőzés, mind gyógyítás céljából a masszázs, különösen, ha jó szakember végzi.
- Az akupunktúrát akkor javasoljuk, ha a nyakmerevség hosszan fennáll, de nincs mögötte komoly elváltozás.
- Ha meghűlés vagy huzat, esetleg légkondicionáló okozza a panaszt, jót tesz a fölmelegített vastag törölközős nyakmerevítés, ami a normális nyaki ív fenntartását is segíti. A boltokban kapható e célra alkalmas nyakpárna is.
Jakab István