Szakértők szerint idén hevesebb influenzajárvány várható, mint a tavalyi volt. Január második hetében harmincezer beteget tartottak nyilván, számuk a következő hétre megduplázódott. Egy csésze meleg tea ilyenkor mindenkinek jólesik. Segít megőrizni az egészségünket, a betegeknek pedig enyhülést hoz.
Ősidők óta ismert, milyen sokféle zöldnövényből készíthető főzött, gőzölt drog, vagyis tea. Míg eleink a gyógyfüvek forrázatát, a herbát kortyolták, Kínában csaknem ötezer éves múltra tekint vissza a tea kultusza. Az ázsiai trópusi eredetű cserje vad változatban 10-15 méteresre nő, de az ültetvényeken, hogy könnyebben tudják szedni zsenge leveleit, két-két és fél méter magasságúra „szelídítették". Európába az 1700-as években került. Először Oroszországba érkezett, s csak aztán Angliába, ahonnan a teaivás szertartása elterjedt az egész világban.
Fekete, sárga, zöld
A tea éppúgy élénkítő, élvezeti ital, mint a kávé. Fő hatóanyaga, a tein a koffein alfaja, csak lassabban fejti ki hatását. Ma a civilizált élet nehezen képzelhető el reggeli vagy délutáni teázás nélkül.
Mielőtt a csészébe kerül, a leszedett tealeveleket fonnyasztják, sodorják, majd fermentálják, azaz erjesztik, végül szárítják. Ennek során nyeri el a fekete tea jellemző ízét, aromáját: csersavai visszafogottabbakká válnak, és illóolajok szabadulnak fel benne. A sárga teát a feketéhez hasonlóan készítik, csak rövidebb ideig érlelik. Manapság a zöld tea a legnépszerűbb, mivel elterjedt róla, hogy antioxidánsokat tartalmaz, így segít megelőzni a daganatos betegségeket. Íze sokkal vadabb, mert a leveleket nem fermentálják, csak hevítéssel, gőzöléssel kezelik.
Nagyanyáink teái
A „mikor milyen teát igyunk" kérdése a nem rendszeresen teázók körében különösen betegségek idején merül föl. A választásban segít tanácsaival Bokor Katalin fitoterapeuta.
- A teafogyasztás influenzás, meghűléses betegségek idején több szerepet is betölt. Elsősorban a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt biztosítja, nyugtat, csillapítja a kellemetlen tüneteket, és üdít. Természetesen a gyógynövényekből készült teák fogyasztása javallott megelőzés és gyógyítás céljából egyaránt. A lázas beteggel itassunk kakukkfű- vagy mentateát. Ha izzasztani szeretnénk, forrázzunk le bodza-, esetleg hársfavirágot. A gyulladások csökkentésére kiváló a cserszömörce, az orvosi zsálya, a párlófű. Rekedt hozzátartozónk, ha köhög is, kapjon akácból, kakukkfűből, orvosi vagy mezei zsályából, esetleg a kevésbé ismert lepkeszegmagból készült főzetet. Köptető hatású még a szappangyökér, a kankalingyökér és -virág, valamint az ibolyagyökér teája. Amikor viszont az a cél, hogy a beteg nagy mennyiségű vitaminhoz jusson, a csipkebogyóért kell nyúlni, de ezt nem szabad főzni, este be kell áztatni, és reggel az áztatólevet össze kell keverni egy kevés langyos vízzel vagy teával, és ezt kell meginni. A súlyosabb légcsőhurutra javaslom a papsajt, az orvosi ziliz gyökerét és levelét.
Kevesebb stressz, több vitamin
A gyógynövények ismerője szerint elkerülhető a meghűlés, de a siker az immunrendszer és az egész szervezet állapotától függ. Tény, hogy egyesek minden évben megbetegszenek, míg mások szinte soha. Bokor Katalin szerint ennek több összetevője van, de alapvetően az egészséges életmód függvénye.
- Immunrendszerünk nem egyforma, másként reagál a külső hatásokra, és másként a betolakodó baktériumokra, vírusokra. Kimerítő szellemi munka, feldúlt lelkiállapot mellett nem lehet egészséges a fizikai test sem. Gondoljunk bele, hogy a túlhajszoltság, a stressz, a kialvatlanság mind gyengítik a védekezőképességet, különösen akkor, ha ehhez egészségtelen, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény étrend társul. Fölkészülni, az immunrendszert erősíteni a járványok előtt kell, hogy képes legyen megvédeni a szervezetünket. Ehhez pedig vitaminokat, jótékony hatású alapanyagokat találhatunk mind a természet patikájában, mind a gyógyszertárakban.
A párásítás szerepe
A légutak nagy ellensége, különösen járványos időszakban, a túl száraz levegő, s valljuk be, a legtöbb otthonban nem foglalkoznak a párásítással. A száraz levegő irritálja a nyálkahártyákat az orrban és a torokban, ez pedig nem tesz jót a gazdag érhálózatú szöveteknek. A sérült nyálkahártyát könnyen megtámadhatják a kórokozók. Bokor Katalin szerint a kellő páratartalom elengedhetetlen a megelőzésben és a gyógyulás időszakában. Azt tanácsolja, hogy sós vizet vagy teát párologtassunk, mert ez csökkenti az orr nyálkahártyájának duzzanatát és a váladékozást egyaránt.
Tudta?
- Az esténként alkalmazott forró lábfürdő nemcsak nyugodtabb alvást biztosít, hanem véd a betegségektől is.
- A megfelelően párás szoba levegőjét melegebbnek érezzük, mint a szárazét.
- A méz számtalan olyan anyagot tartalmaz, amelyek elpusztítják a nyálkahártyára kerülő kórokozókat. Egy-egy evőkanállal elnyalogatva vagy teába keverve fogyaszthatjuk. Ne a forró, hanem a már iható hőmérsékletűre hűlt italba tegyük, így jobban megőrzi hasznos anyagait.
- Influenza, meghűlés idején kevesebb állati fehérjét kell fogyasztani.
- A fokhagyma vírusölő hatása évezredek óta ismert, megelőzés és gyógyítás céljából is ajánlatos napi egy-két gerezdet elfogyasztani.
- A hideg-meleg vizes zuhany erősíti az immunrendszert.
- Nyugtalan betegnek jót tesz a citromfűből készült tea.
Tippek:
- Fogyasszunk sok C-vitaminban gazdag ételt, mint a savanyú káposzta, cékla, citrom, narancs.
- A folyadékbevitel télen is fontos, igyunk legalább napi két litert, de kerüljük a szénsavas, cukrozott és magas koffeintartalmú italokat.
- A réteges öltözködés mellett fordítsunk gondot lábunk, vesénk, derekunk melegen tartására.
- A teacserje leveléből készülő teák éppúgy fogyaszthatók betegség idején, mint a gyógyteák. Vigyázni csupán arra kell, hogy ne készítsünk erős forrázatot, mert magas koffeintartalmával megzavarhatja a beteg nyugalmát, álmát.
Jakab István