Gerincünk különleges szakasza a nyak. Alátámasztja és megtartja a koponyát, miközben fejünket emeljük, forgatjuk, billentjük a tér minden irányába. A nyakfájás nemcsak a mozgásban korlátozhat, hanem egyéb gyötrelmeket, például szédülést, fejfájást is okozhat.
A gerincoszlop a test szilárd, egyben mozgékony tengelye, az egymáshoz illeszkedő csigolyák csatornájában futnak a mozgást irányító idegpályák, belőle lépnek ki az idegek. A felső hét csigolya, a nyaki szakasz több szempontból is különleges. Ez gerincünk legmozgékonyabb része. A koponyához kapcsolódó első (fejgyám vagy atlas) és második (axis) csigolya felépítése eltér a többi, lényegében azonos szerkezetű csigolyától. Ezek és a nyakat körülölelő, illetve a törzshöz kapcsolódó izmok teszik lehetővé, hogy fejünket emelni, forgatni, billenteni tudjuk.
A mozgékonyság egyben nagyobb sérülékenységgel jár. A nyakfájáshoz gyakran merevség társul. A mozgást korlátozó kényszertartás a test önvédelmi reakciója, ami létrehozhatja a fájdalom „ördögi körét": a begörcsölt izmok vérellátása csökken, ez pedig tovább fokozza a fájdalmat. Ezért a panaszok jelentős részét enyhítheti a megfelelő fájdalomcsillapítás és a lemerevedett testrész óvatos mozgatása.
A nyakfájás leggyakoribb oka a rossz testtartás, például a számítógép előtti vagy a munkaasztal fölötti hosszabb görnyedés. A nyak izmai - különösen a tarkótájékon - hajlamosak arra, hogy „beálljanak", például amikor mereven nézzük az utat a volán mögött ülve. De azzal is túlterhelhetjük izmainkat, ha alvás közben összeszorítjuk állkapcsunkat, csikorgatjuk a fogainkat.
Szintén fájdalom, merevség jelzi, hogy a nyak ízületei elhasználódnak. Kopásos panasz esetén jó hatású a melegítés, ehhez egy puha frottírtörölközőt mártsunk jó meleg vízbe, alaposan csavarjuk ki, és tekerjük a nyakunk köré. Ha a tünetek nem enyhülnek, hanem fokozódnak a meleg hatására, akkor ízületi gyulladás váltja ki a nyakfájást. Erre az óvatos hűtés a házi gyógymód. Az öregedés jele a nyakcsigolyák közötti porckorongok fáradása is: ahogy idősödünk, nedvességtartalmuk és rugalmasságuk egyre csökken. Ezzel beszűkülnek a csigolyák közötti a rések, ahol az idegek közlekednek. Porckorongsérv is előfordulhat a nyaki szakaszon. Mindezek a folyamatok önmagukban is fájdalmasak, ráadásul irritálhatják a ki- és belépő idegeket. Nem ritkák a csőrszerű meszes lerakódások a csigolyatesteken, amelyek hasonlóképp elnyomhatják az idegeket, ereket, ronthatják az agy vérellátását, fejfájást, szédülést okozhatnak. Baleset is fenyegeti a nyaki gerincet, különösen veszélyes az utoléréses ütközés gépkocsival, amely a fej erőteljes előreesésével, majd hátracsuklásával jár. Ez az ostorcsapás-szerű fejmozgás súlyos sérüléshez vezethet.
Az átlagos nyakfájás, amit az izmok túlerőltetése vagy a tartósan fennálló kényelmetlen testhelyzet idéz elő, néhány nap alatt magától enyhül. Ha nem javul a helyzet, érdemes orvoshoz menni. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni sérülésből eredő súlyos fájdalom, a fejet vagy a nyakat ért sérülés esetén. Különösen, ha végtag-gyengeség érzése, illetve vizelettartási, székelési problémák társulnak a panaszokhoz.
A kisugárzó fájdalom, amely a vállba, lapockába vagy karba nyilall, esetenként az ujjak zsibbadásával vagy bizsergő érzésével társul, ugyancsak alapos ok arra, hogy orvoshoz menjünk.
Előzzük meg a nyakfájást!
- Ügyeljünk a tartásunkra! Emeljük fejünket a gerincoszlop vonalába, így kevésbé terheljük a nyakizmokat.
- Autóvezetés vagy számítógépnél végzett munka közben egy-két óránként tartsunk pihenőt. Nyújtózkodjunk, mozgassuk át a vállat, a lapockát, a nyakat.
- Ne aludjunk hason fekve, mert ez a testhelyzet külön megterheli a nyakat. Válasszunk olyan párnát, amely a nyak természetes ívét követi.
Kolimár Éva
2010/09.