Az inkontinencia olyan önkéntelen vizeletvesztés, amely alkalmatlan időben, illetve helyen történik. Az inkontinencia nem betegség, hanem valamilyen egyéb, a háttérben meghúzódó rendellenesség következménye, tünete. Betegséggé akkor válik, ha már az érintett életvitelét, szociális közérzetét komolyan zavarja.
Inkontinencia számtalan betegség velejárójaként léphet fel, így a kérdéskör az orvostudomány számos területét érinti. Gyógyítása többek között a nőgyógyászat, az urológia, a rehabilitáció, az ideg-elmegyógyászat és a gerontológia illetékességi körébe tartozhat.
Az inkontinencia közel egymillió embert érint Magyarországon. Minden életkorban, mindkét nemnél és társadalmi csoportnál felléphet, de jelentős számban fordul elő szülés után, illetve idős korú hölgyek körében. Az érintettek száma a társadalom elöregedésével csak nőni fog. A probléma kezelése komoly kihívás nemcsak az egészségügynek, de az egész társadalomnak is, beleértve komoly gazdasági kihatásait.
Tavaly október végén Kairóban tartotta 38. kongresszusát a Nemzetközi Kontinencia Társaság és az Inkontinens Betegek Világszövetsége (WFIP). Dr. Simon Zsolt urológus szakorvos, aki részt vett a konferencián, két fontos témát emelt ki a programból: az inkontinencia kezelésével kapcsolatos eredmények értékelése mellett az új terápiák ismertetését kísérte fokozott figyelem, amelyek lehetővé teszik a betegek egyre hatékonyabb kezelését. A legnagyobb problémát azonban nem maga a betegség jelenti, hanem az, hogy a beteg az orvosának sem beszél a panaszáról, annak ellenére, hogy a tünetek nagymértékben befolyásolják az érintett és környezetének életminőségét. Nemzetközi felmérések adatai azt mutatják, hogy a hiperaktív hólyagban szenvedő betegek mindössze 25 százaléka és még az inkontinens hiperaktív hólyagú betegeknek is csupán 40 százaléka fordult orvoshoz. Az inkontinenciabetétet használó betegeknek is mindössze 45 százaléka járt betegsége okán orvosnál.
A szakemberhez való fordulás fontosságát hangsúlyozza dr. Koós-Hutás Piroska szülész-nőgyógyász, hiszen nemcsak 40 éves kor felett jelentkezik az inkontinencia, hanem a fiatal korosztályt ugyanúgy érinti, főleg a kismamákat szülés után. A részletes kivizsgálás alapján az orvos tudja eldönteni, hogy milyen kezelés segíthet a betegen. Többféle megoldás létezik a gyógyításra: műtét, gyógyszeres terápia, valamint konzervatív módszerek. Kiegészítő gyógymódként mindenkinek ajánlható a kismedence izmait megerősítő Kriston-féle intimtorna, amely kiváló eszköz lehet az a betegség megelőzésére is.
A célzott kezeléshez vezető út első lépését a betegnek kell megtenni: őszintén beszéljen háziorvosának a problémájáról, aki a megfelelő szakorvoshoz ad beutalót. Klinikai vizsgálati adatok szerint a hiperaktív hólyagú betegek közt 21 százalékkal több a húgyúti fertőzés, és kétszer több a csonttörés, mint a korosztályuknak megfelelő népesség körében. A bőrbetegségek kezelése, a szükséges orvosi kontrollvizsgálatok, a húgyúti fertőzések, a sietés miatt bekövetkező elesések, csonttörések a betegek esetében másodlagos kiadást jelentenek. Az eredményes kezelés mindezt megelőzheti, és megszabadítja a beteget a pelenkaviselés kényelmetlenségeitől is.
Krasznai Éva, az Inkontinencia Betegegyesület elnöke szerint nagyon fontos, hogy tudatosan merjenek beszélni az érintettek a betegségről és az ebből adódó testi-lelki problémákról. Ez azért is szükséges, mert hazánkban az inkontinencia, a hólyagtúlműködés komolyabb tabunak számít a nők körében, mint a merevedési zavarok a férfiaknál.
Kolimár Éva