Rejtőzködő népbetegség

A cukorbetegség, más néven diabétesz a leggyakoribb anyagcsere-betegség a világon. Szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait. Megfelelő terápiával azonban a cukorbetegek is egészségesen élhetnek.

A cukorbetegség középpontjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a folyamat hatással van a zsír- és fehérje-anyagcserére is. Alapvető oka az inzulin teljes (1-es típus) vagy viszonylagos hiánya, illetve az inzulinhatás elmaradása (2-es típus).

Az 1-es típusú diabétesz bármely életkorban jelentkezhet, de jellemzően gyermek- és fiatal felnőtt korban alakul ki. Oka a hasnyálmirigyben található inzulintermelő béta-sejtek pusztulása, ezért a betegség csak inzulinpótlással kezelhető. A betegek 10 százalékát érinti.

A 2-es típusú diabéteszre az inzulin-elválasztás és az inzulinhatás károsodása jellemzi. Típusos esetben elhízáshoz társulva 35 év felett, tünetek nélkül jelenik meg. Kezdetben nem okoz eltérést a vércukorszintben, mert a hasnyálmirigy fokozott inzulintermeléssel próbálja kompenzálni a szénhidrát-anyagcsere zavarát. A betegség előrehaladtával az inzulin elégtelenné válik a szervezetben kialakuló inzulin-rezisztencia miatt, ezért a vércukorszint emelkedik. Ehhez rendszerint magas vérnyomás és megnövekedett vérzsírszint (koleszterin, triglicerid) társul, amelyek együttesen gyorsítják az érelmeszesedés kialakulását. Kezelése az inzulin-rezisztencia csökkentésével, életmódváltoztatással, diétával, később tablettával, végül inzulinnal történik. A betegek 90 százalékát érinti.

Napjainkban ijesztő mértékben terjed a diabétesz, amely egyre fiatalabb korban jelentkezik. Bár a cukorbetegség ma még nem gyógyítható, terjedése mérsékelhető. Ennek kulcsa az egészségesebb életmód, az elhízás megelőzése már gyermekkortól kezdve, a rendszeres testmozgás és a vércukorszint ellenőrzése. A diabétesz korszerű kezelésének célja a normál vércukorszint biztosítása, így a súlyos szövődmények kialakulása elkerülhető, és a cukorbetegek is egészségesen élhetnek.

Kolimár Éva