A „mit egyen a gyerek” problémakörén kívül a „mennyit egyen” is a kisgyermekes szülők egyik központi kérdése. A túlzott és szénhidrátokban gazdag táplálékbevitelből származó gyermekkori elhízás mellett a vélt vagy valós étvágytalanság, a soványság is legalább akkora gondot jelenthet. Hosszabb ideig tartó étvágytalanság esetén érdemes felkeresni a házi gyermekorvost és kideríteni, hogy jogos-e az aggodalmunk.
Számos szülő szembesült már azzal, hogy gyereke ímmel-ámmal eszik, jobbára csak turkál az eléje tett ételben. A táplálék folyamatos elutasítását, vagy csak néhány falat elfogyasztását kudarcként éli meg mind a szülő, mind a gyermek. És minél jobban kérleljük, unszoljuk, hogy „egyél még egy kicsit", annál elutasítóbbá válik a gyerek, és már el is rontottuk az étkezés örömét.
Az étvágytalanság mögött a legtöbb esetben nem áll valódi probléma. Ha a gyerek szellemi és testi fejlődése normális, akkor lehet, hogy szervezetének ennyi az igénye. A szülők, de még inkább a nagyszülők egyébként is hajlandóak túlzott igényt támasztani az elfogyasztandó táplálék mennyiségével szemben. A csecsemők és a gyermekek szervezete önszabályozó, tudják, hogy mikor, milyen és mennyi táplálékra van szükségük, így nyugodtan hagyatkozhatunk a jelzéseikre.
A főétkezésekkor tapasztalt étvágytalanság, válogatás másik gyakori oka az étkezések közötti nassolás, a cukros üdítők, ropik fogyasztása. Ha a gyerek nem üres gyomorral ül az asztalhoz, nem is várhatjuk el tőle, hogy jó étvággyal egyen. Az is előfordulhat - leginkább a vacsoránál -, hogy túl fáradt, kimerült, nincs türelme az étkezéshez.
Betegséget is jelezhet
Az étvágytalanság azonban kísérő tünete lehet számos betegségnek, például megfázásnak, influenzának, gyomor-bél rendszeri fertőzéseknek, de a betegség elmúltával az étvágy is visszatér.
- Ha az étvágytalanság tartósan elhúzódik, és a gyermek súlya jelentősen elmarad a korához képest, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hiszen komoly krónikus betegségeket is jelezhet - mondja dr. Jánosi Mihály házi gyermekorvos. - Ilyen lehet például a vérszegénység, a húgyúti fertőzés, elhúzódó más fertőzéses betegségek, de a csecsemőkori látens középfülgyulladás, más gyulladásos megbetegedések is. Krónikus szívbetegség, vesebetegség, székrekedés ugyancsak okozhat tartós étvágytalanságot, emellett bélférgesség, bakteriális, gombás fertőzés, ételallergia, felszívódási zavar is állhat a tünet háttérben. Megnyugtató lehet egy alapos kivizsgálás, és ha a betegség gyanúja igazolódik, akkor természetesen további vizsgálatok vagy célzott kezelés szükséges. Ha viszont nem áll fenn semmilyen rendellenesség, akkor el kell fogadnunk, hogy gyermekünk szervezete kevéssel is beéri.
A gyermekorvos tapasztalata szerint számos esetben pszichés problémák húzódnak meg az étel elutasítása mögött, például a kistestvér születése által kiváltott féltékenység, a szülők válása, vagy haláleset. A gyermekek sajnos már egészen kicsi korban, 2-3 évesen így reagálhatnak az őket ért lelki „sérelmekre".
Dr. Jánosi Mihály felhívta a figyelmet a tinédzser lányok körében egyre ismertebbé váló táplálkozási zavarra, az anorexia nervosára. A betegségre jellemző a táplálkozás szinte teljes elutasítása, az undorodás, a testképzavar, az irreális félelem az elhízástól. A betegség hátterében legtöbbször valamilyen családi probléma áll. A kezelés első és legfontosabb feladata az alultápláltság felszámolása, ha másként nem megy, akkor intravénás táplálással. Az általános állapot rendezése után pszichoterápia következik, és ha az anorexiához más mentális zavar, például depresszió is társul, akkor indokolt lehet a gyógyszeres kezelés.
Hogy jobban egyen
Ha csak átmeneti étvágytalanságról van szó, semmiképpen se forduljunk étvágyjavító gyógyszerekhez. Hagyjuk, hadd egyen annyit, amennyi jólesik neki. Figyeljünk arra, hogy az étkezések között ne kapjon édességet, chipset, ropit. A családi ebédeknek, vacsoráknak adjuk meg a módját, szánjunk rá elegendő időt, jó hangulatban, nyugodt környezetben az étel is jobban esik.
A fűszerek, gyógynövények étvágygerjesztő hatása régóta ismert. Gyermekeknek narancshéj, csipkebogyó, borsmentalevél, ürömfű keverékéből főzhetünk étvágygerjesztő gyógyteát, amit fél órával az étkezés előtt kínáljunk. A gyömbér szintén hagyományos házi szer, elősegíti az emésztőnedvek működését, akárcsak a fahéj és a kamilla. A vörösáfonya- és a kökénylekvár szintén jó hatású a gyermekek étvágyának növelésében, a friss levegőn végzett testmozgás, a rendszeres sport ugyancsak csodákra képes.
Vajda Angéla