A külvilágról szerzett információk jelentős része a látás révén jut tudomásunkra. Az észlelés finom „műszere” a szem, de a látvány feldolgozása az agyban történik, itt kap értelmet a kép. Látásunk idővel romlik, ezért 40 év felett mind gyakrabban keressük fel a szemorvost. Pedig a látásvizsgálatra korábban is szükség van.
Már kisgyermek korban fontos a szemvizsgálat, ugyanis a látható problémák mellett, mint a szemtengelyferdülés, a szem rendellenes, nem párhuzamos mozgása, más funkciózavar is előfordulhat. Mivel a gyerekek bámulatosan alkalmazkodnak a körülményekhez, a laikus csak nehezen veszi észre a látáshibát. Ezért javasolt a speciális szemészeti ellenőrzés hathónapos-egyéves kor között. Az ép látás ugyanis nem magától alakul ki, tanulni kell, mint a járást. Ha sokáig kezeletlen egy látásprobléma, a gyerek agya a normális fejlődés helyett folyamatos kompenzálásra lesz kényszerítve. Vagyis minél korábban felfedezik és kezelik a szemészeti betegséget, annál jobb az esély a gyógyulásra. Ebben az életkorban speciális tesztekkel ellenőrzik a látásélességet, a szem fénytörő képességét, mozgékonyságát, a két szem összehangolt működését, a szemek általános egészségi állapotát. Ezek alapján szűrik ki például a gyenge látásélességet, a kancsalságot és a tompalátást. Ez utóbbiról érdemes tudni, hogy csak gyermekkorban gyógyítható: a jól látó szem letakarásával lehet késztetni a rosszul látó szemet a használatra, a fejlődésre.
Hunyorgó kisdiák
A szakorvosok javaslata szerint hároméves korban érdemes elvinni a gyermeket szűrővizsgálatra, iskolakezdés előtt pedig különösen fontos lenne ellenőrizni a látást, hiszen a tanulás sikeressége múlhat azon, hogy a diák egyaránt jól látja-e a táblát és az előtte fekvő munkafüzetet. Hasznos, ha a szülő és a pedagógus figyel a következő jelekre:
* a gyerek kerüli a közelre nézést, minél távolabb próbálja tartani magától a tárgyakat,
* hunyorog, napközben is dörzsöli a szemét,
* a távoli tárgyakat, személyeket nem ismeri fel,
* úgy fordítja a fejét, hogy csak az egyik szemével lássa a tárgyat,
* gyakran fáj a feje, szédül, fáradt,
* mellényúl a felé nyújtott tárgyaknak,
* állandóan vagy időnként kancsalít,
* a pupilla területében furcsa visszfény látható.
A gyermekszemorvos komplex vizsgálat során állapítja meg a diagnózist, megbeszéli a szülővel és a gyerekkel a szükséges kezelést. Egy jól megválasztott korrekciós szemüveg számos iskolai kudarctól mentheti meg tanulót.
Fénytörési hibák
Iskolás kortól kétévenként szemészeti ellenőrzés javasolt, így a látásproblémák időben felismerhetők és eredményesen kezelhetők. Leggyakoribb panasz a rövidlátás: az érintettek közelre kiválóan látnak, távolra viszont csak homályosan. Ez elsősorban a fiatalokat érinti, és idővel kinőhetik. Idősebb korban ugyanis a távollátás a jellemző, amikor az ember egyre nehezebben fókuszál a közeli tárgyakra. Mindkét fénytörési hiba remekül ellensúlyozható szemüveggel, vagy 18 év felettieknél kontaktlencsével, illetve műtéttel. Egyre népszerűbb a lézeres látáskorrekció, amely a szaruhártya görbületének megváltoztatásával javítja a látást -10 és +6 dioptria között. A beavatkozást alapos kivizsgálás előzi meg, és a várható előnyök, illetve kockázatok mérlegelése után érdemes dönteni ebben a kérdésben.
Egyéb kockázatok
40 év felett mindenkinek javasolt a szemészeti szűrés, amely az idős kori szembetegségek korai felfedezését teszi lehetővé, ilyen a szürke-, a zöldhályog, vagy az időskori makula-degeneráció.
A szürkehályog (katarakta) világszerte a látásromlás leggyakoribb oka, a 65 év feletti népesség több mint felét érinti. Kialakulását elősegíti az idős kor, a dohányzás, a cukorbetegség és az erős napsugárzás. A szürkehályog lényege a szemlencse lassú, fokozatos elhomályosodása. Műtéttel remekül gyógyítható: az elszürkült szemlencsét műanyag lencsére - szükség esetén dioptriásra - cserélik, így a beavatkozás után nemcsak tisztábban, hanem élesebben is lát a páciens.
A zöldhályog (glaukóma) alattomosan, tünetmentesen alakul ki. Ilyenkor a szem elülső részében keringő csarnokvíz termelése és elfolyása közötti egyensúly felborul, megnövekszik a szem belnyomása, ami hosszú távon a látóideg károsodásához vezet. A kezeletlen zöldhályog perifériás látótérkiesést és látásélesség-romlást okozhat, megfelelő terápiával azonban megőrizhető a látás.
A makula-degeneráció a szem éleslátásért felelős területén, a makulán (sárgafolt) kialakuló elváltozás. Emiatt a látótér közepén egy sötét folt takarja el azt, amire a beteg néz: nem látja a szembejövő arcát, nehézséget okoz az olvasás, a tájékozódás. Ezek a látást veszélyeztető elváltozások kezelhetők, illetve megfelelő terápiával megelőzhető a további állapotromlás. Figyelmeztető jel lehet, ha valaki azt látja, hogy a nyomtatott sorok eltorzulnak, vagy a csempék négyzethálója elmozdul, illetve ahova néz, a kép közepét homályosabban látja, mint a széleket.
Tudta?
Az Amerikai Szemészek Társasága (American Optometric Association, AOA) felmérése szerint a problémás tanulókként megbélyegzett gyerekek 60 százaléka valójában valamilyen fel nem ismert látási nehézséggel küzd.
Szemvédő étkek
Gyermekkorunkban megtanultuk, hogy a sárgarépa jót tesz a látásunknak, ma már azt is tudjuk, hogy ez a benne található, antioxidáns hatású béta-karotinnak, az A-vitamin egyik előanyagának köszönhető. Emellett a lutein, zeaxantin, a C- és E-vitamin, valamint a cink ugyancsak alapvető fontosságú a szem egészségének megőrzéséhez. A lutein alacsony koncentrációban sárga, míg nagyobb töménységben naracsos-piros színű, tartalmazza például a sütőtök, a spenót, a zöldborsó, a tojássárgája, a cukkini, a brokkoli, a kelkáposzta, a kivi. A zeaxantin megtalálható zöld leveles zöldségekben, a burgonyában és a kukoricában. A luteint és a zeaxantint a szem vitaminjainak is nevezik, az éleslátásért felelős sárgafolt (makula) felépítésében, egészségének megőrzésében játszanak fontos szerepet.
Kolimár Éva
A Gyógyhír könyvesbolt ajánlja
Leo Angart: Szerezd vissza éleslátásodat...
Uschi Ostermeier-Sitrowski: Szemtorna a számítógépnél