Az újesztendő első napjaiban sokan tesznek maguknak, családjuknak fogadalmat, hogy a jövőben felhagynak káros szenvedélyeikkel: leszoknak a cigarettáról, nem néznek többé a pohár fenekére, lefogynak, és többet sportolnak. A fogadalmak többségét pár hét alatt sajnos elfelejtik, és újra kockára teszik az egészségüket.
A hazai lakosság körében az úgynevezett legális szenvedélyek közül a legáltalánosabban elterjedt a dohányzás. Magyarországon a becslések szerint körülbelül 2,6-3 millió dohányos él: 60 százalékuk férfi és 40 százalékuk nő. Az egészségügyi vizsgálatok szerint egyre több fiatal nő és gyerek szokik rá a cigarettára. Bár az utóbbi másfél évtizedben az Európai Unió rendelkezései nyomán - mint a folyamatos áremelés, a dohányosok egyre több helyről való kitiltása - valamelyest szűkült a füstölők köre, a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy a tüdőrák miatt bekövetkezett halálozások 90-95 százalékáért, az összes daganatos halálozás 30-35 százalékáért, az idült légúti betegségek miatt bekövetkező halálesetek 80-85 százalékáért, a szív- és érrendszeri halálozás 20-25 százalékáért a cigaretta a felelős. A világon minden hat másodpercben meghal egy dohányos, ami naponta 13 500 értelmetlen, a szenvedély miatt bekövetkezett halálesetet jelent. Magyarországon évente mintegy 28 ezer honfitársunk veszti életét a dohányzás miatt.
Füstbe ment egészség
Az egészségügyi szakemberek szerint a dohányosokat fenyegető betegségek közül számtalan kórkép van, amely a legkockázatosabbnak minősíthető. Ilyenek például a különféle idült légúti betegségek és a tüdőrák, a súlyos szív- és érrendszeri betegségek, illetve azok következményei - infarktus, stroke, érszűkület -, a különböző emésztőszervi fekélybetegségek, illetve sokféle rákos elváltozás. Különösen időskorban további súlyos problémák jelentkezhetnek: vakság, impotencia, csontritkulás, súlyos hiánybetegségek.
- A tüdőrák ma nyilvánvalóan az onkológia egyik legproblematikusabb területe - állítja dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke -, mert bár a betegség az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú kórkép, terápiás lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Ellentétben más rákfajták folyamatosan javuló halálozási statisztikájával, a tüdőrákos eseteknél még ma is csupán 10-15 százalékos az ötéves túlélési esély, vagyis a tüdőrákban meghaltak száma a többi rákfajtához képest is nagyon magas. Az összes rákos eset közül minden negyedik, ötödik tüdőrákban halálozik el. Ez nemcsak a hazai adatokra jellemző, az egész világ rákstatisztikájában hasonlóak az arányok.
Érték a mérték
A dohányzásnál nem kevésbé ártalmas a mértéktelen italozás, az alkoholizmus, amely körülbelül a lakosság 10-12 százalékát érinti. Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, mert az italozók egy része titkolja a szenvedélyét. Becslések szerint masszív italozó, vagyis egyértelműen szenvedélybeteg körülbelül 600-700 ezer ember lehet, a többiek „csupán" nagyivónak számítanak. Az alkoholizmus társadalmi szempontból és a családok szemszögéből károsabb, mint a dohányzás, hiszen egy „aktív" alkoholista mindennapi devianciáját a családban legalább 2-3 embernek, a közvetlen környezetében pedig ennél sokkal többnek kell elszenvednie. A rendszeresen italozók körében sokkal gyakoribb a kriminalizálódás is, mint az átlag populációban. Az alkohol egészségkárosító kockázata legalább olyan nagy, mint a dohányzásé. A nagy mennyiségben elfogyasztott ital szinte mindegyik szervet károsítja. A leggyakoribbak a hasnyálmirigy és a máj súlyos károsodásai, azok rákos elfajulása, az idegrendszeri ártalmak, az elbutulás, a különféle pszichiátriai betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek (infarktus, stroke), az immunrendszer általános legyengülése és annak következménye, a fertőzésekre való fokozott hajlam.
Modern mániák
A „klasszikusnak" számító szenvedélybetegségek, az alkoholizálás, a dohányzás, a kábítószerek mellett az utóbbi években számos olyan probléma is megjelent, amelyek némelyikéről még a szakemberek sem tudják eldönteni, hogy szenvedélybetegségnek vagy valamilyen lelki zavarnak tekinthetők-e. Ilyen a játékszenvedély, az elektronikus eszközök (mobiltelefon, tévé/DVD, számítógép) használata iránti olthatatlan vágy, a „munka-alkoholisták", a diplomákat, nyelvvizsgákat mániásan halmozók, a betegesen vásárlók. Újabban megjelentek a megszállott testépítők, a szenvedélyesen plasztikáztatók vagy a reformtáplálkozás elvakult hívei.
Lóránth Ida