A rostok óvják a beleket

A rákban elhaltak között az utóbbi húsz évben világszerte egyre több a vastag- és végbélrákos eset. A hazai statisztika szerint nálunk sem jobb a helyzet: az ezredforduló óta egyre több ilyen rákos esetet diagnosztizálnak és a halálozási adatok is jelentősen romlottak. Ebből a szakértők arra következtetnek, hogy a közeljövőben ez a tendencia még inkább felerősödik.

A vastag- és végbélrák tipikus civilizációs betegség, amelynek kialakulásában a genetikai tényezők mellett jelentős szerepet játszanak a környezeti és táplálkozási hatások is. Némely gyulladásos bélbetegség előfordulása és a betegség családon belül történő gyakoribb megjelenése is kockázati tényező.

A belekben elinduló rosszindulatú folyamatok hosszú éveken keresztül szinte semmilyen tünetet sem produkálnak. Az esetek többségében előbb polipok (apró göbök) jelennek meg a belek nyálkahártyáján, majd ezekből indulhatnak ki évek alatt a rákos elváltozások. Fontos, hogy már ezt, a rákmegelőző állapotot felfedezze az orvos és időben eltávolítsa a polipokat. Erre pedig csak a rendszeres szűrés ad lehetőséget. Az elváltozások korai felismerése régebben csupán műszeres, vagy tapintásos vizsgálattal volt lehetséges. A vizsgálat kellemetlen volta mellett további hátrány volt az a tény is, hogy a végbélen keresztül felvezetett eszköz csupán 20 centiméteres távolságig volt képes felderíteni a rendellenességeket. A távolabbi bélszakaszokban lévő esetleges elváltozások továbbra is rejtve maradtak. A teljes vastagbélszakasz vizsgálatára alkalmas kolonoszkóp pedig az esetleges sérülés kockázatát növelte. Az ezredforduló tájékán a hazai szűrési gyakorlatban is megjelent a vastagbélproblémák korai diagnosztizálását lehetővé tevő széklet-vérvizsgálat. Annak során a hagyományos hemoglobinvizsgálatot immunológiai módszerrel kombinálják. A vizsgálat arra alapoz, hogy az évek alatt kialakuló vastag- és végbélrák, illetve az azt megelőző polipok szabad szemmel láthatatlan vérszivárgást produkálnak, amely laboratóriumi módszerekkel egyértelműen kimutatható. Amennyiben a laborvizsgálat eredménye negatív, nincs szükség további, műszeres vizsgálatra, ha pozitív, akkor a pácienst berendelik azok elvégzésére is.

Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Program már 1996-ban kísérletet tett egy, székletvér vizsgálaton alapuló, szűkebb körű, néhány fővárosi kerületre szorítkozó vastagbél szűrőprogram bevezetésére, majd 2006-óta célként jelölte meg az 50-70 éves korosztályok általános, szervezett szűrővizsgálatát, ám ez különböző okok miatt, a mai napig csak esetlegesen és helyenként működik. A jelenleg is érvényben lévő jogszabályok szerint a 45-65 éves korosztályok számára kétévenként lehetőség van az alkalomszerű vastagbélszűrés igénybevételére.        

Egészségőrző táplálkozás

A vastagbél betegségeinek egyik legeredményesebb eszköze a rostban gazdag táplálkozás és az aktív életmód. A rostos étrend alapja a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru, a friss gyümölcsök és zöldségek bőséges fogyasztása. A rendszeres mozgás és a megfelelő mennyiségű folyadék - napi 1,5-2 liter - elkortyolása segít megelőzni a székrekedést, ezáltal támogatja az egészséges bélműködést.

A Gyógyhír könyvesbolt ajánlja

Dr. Kovács János Balázs‑dr. Moser Györgyné: A daganatos betegségek és az étrend

Prof. dr. Sréter Lídia: Diétás tanácsok rákbetegeknek

Prof. dr. Bodoki György: Amit a vastagbél- és végbélrákról tudni kell

Tari Annamária: Sejtem...a daganatos betegségek pszichológiája

 

Lóránth Ida