A többi európai országgal szemben a fájdalomcsillapítás jelentőségét hazánkban még mindig nem ismerték fel sem az orvosok, sem az egészségbiztosítás. Nincs elegendő fájdalom-ambulancia, az orvosképzésből hiányzik a fájdalomcsillapítás szakág, egyedül a pécsi egyetemen szerepel az oktatásban a fájdalom terápia. Pedig erre az orvosokat tanítani kellene!
Amíg a belgyógyászatból kivált például a diabetológia vagy a magas vérnyomás kezelése, a fájdalomterápia terén nincs előrelépés évtizedek óta - ezeket a következtetéseket vonták le a Magyarországi Fájdalom Társaság szakemberei a Kor Kontroll Társaság „Ne hagyd, hogy fájjon!" elnevezésű nyílt napján. Hazánkban körülbelül egymillió ember szenved állandó, krónikus fájdalomtól A betegek többsége csak akkor kerül a kevés fájdalom-ambulancia egyikére, vagy a fájdalomcsillapítással foglalkozó egyéb szakrendelésre, amikor már hónapokat bolyongott a magyar egészségügy útvesztőiben.
Új eszközök, gyógyszerek
Krónikus fájdalmat elsősorban a mozgásszervi, illetve a daganatos betegségek okoznak. Dr. Géczi Lajos az Országos Onkológiai Intézet főorvosa szerint a fájdalomcsillapítás három dolgon múlik: az orvos, a beteg és a gyógyszer harmonikus kapcsolatán. Sokan ódzkodnak a gyógyszerektől, mert azt gondolják, hogy eltompulnak, elvesztik a kontrolljukat viselkedésük fölött. Mások a mellékhatások miatt utasítják vissza a készítményeket. Sokan támogatás híján nem tudják kiváltani gyógyszereiket a patikában.
Dr. Embey-Isztin Dezső a Magyarországi Fájdalom Társaság alapító elnöke a finanszírozással kapcsolatos anomáliákról beszélt. Tudomásul kell venni, hogy a pokoli fájdalmak csillapításához új készítményekre is szükség van. Az egyik már elérhető, injekció formájában, de a biztosító nem finanszírozza. Így a betegnek havi 100 ezer forintjába kerül, amit a szenvedő, munkaképtelen emberek nem tudnak vállalni!
Dr. Budai Erika a daganatos műtét utáni neuropátiás tünetekkel folytatta a sort, amelyet szintén nem tudnak enyhíteni, mert a szükséges gyógyszercsaládot csak a diabéteszesek kaphatják 90 százalékos térítés mellett, a többi neuropátiás fájdalomtól szenvedőnek - gerincsérültek, rákos betegnek - nem jár a térítés. A miértre nincs válasz. Ezekben az esetekben az orvos sokszor gyógyszermintát ad a rászoruló betegnek, aki nem képes megfizetni a készítmény árát. Pedig egy költséghatékonysági vizsgálat igazolhatná, hogy megérné a korszerű terápiát támogatni, hiszen megfelelő kezelés mellett táppénz helyett újra dolgozhatna a beteg.
Dr. Erőss Loránd neurológus idegsebész elmondta, hogy amíg egy olyan beavatkozásért, ahol a felhasznált eszköz 5000 forint, de csak 800 forintot térít az OEP, nehéz számon kérni, miért nem alkalmazzák gyakrabban. Beszámolt az Országos Idegtudományi Intézetben alkalmazott új módszerekről, például a pacemakerhez hasonló ideg stimulátor készülékről, amit bizonyos csillapíthatatlan fájdalmak esetén ültetnek be.
Enyhíteni a szenvedést
Dr. Tajti János egyetemi docens, a szegedi egyetem neurológusa a Magyar Fejfájás Társaság alapítója azt hangsúlyozta, hogy a bár a migrénes fejfájás a lakosság 12 százalékát érinti, sokan hisztériának tartják, és nem veszik komolyan családtagjaik szenvedését.
Embey doktor szóvá tette, hogy nálunk nincsenek palliatív osztályok, vagyis olyan helyek, ahová a megműtött, de önmagukat ellátni nem tudó betegek kerülhetnének, miközben Lengyelországban ezek az osztályok mindennaposak. Hogyan lehet hazaküldeni, és a háziorvos gondjaira bízni egy önmagát ellátni képtelen áttétes, béna beteget, aki viszont az onkológiai osztályok valamennyi szükséges kezelését megkapta már, tehát onnan mennie kell? Dr. Demeter Jolán a Rákliga alelnöke a prevencióra és az egyén szerepére hívta fel a figyelmet a fájdalomcsillapításban is. Az unásig ismételt egészséges táplálkozásra, a mozgásra, és arra, hogy ahol erre odafigyelnek, ott csökken a rákos halálozás, például a Skandináv országokban, míg nálunk sajnos meredeken emelkedik. Ezt a gondolatot folytatta dr. Ortutay Judit reumatológus főorvos, aki elmondta, hogy mekkora szerepe van az egyénnek a fájdalom kialakulásában. Már 5 kilogramm leadásával a felére csökkenne a térdkopás, 20 kiló súlyfelesleg pedig olyan, mintha valaki 20 kilós zsákot cipelne állandóan. Életmódváltással, több mozgással, a testtömeg kontrolljával a mozgásszervi betegségekből származó fájdalom jelentősen csökkenne gyógyszerek nélkül is.
Néhány fájdalom-ambulancia
Országos Onkológiai Intézet, Budapest
Országos Idegtudományi Intézet, Budapest
Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház, Budapest
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Budapest
Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Pécs
Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Gyula
Kolimár Éva