Egészségőrző zöldségfélék

Az egészségtelen táplálkozás számos betegség kialakulásában közrejátszhat. Ilyenek többek között a különböző keringési és mozgásszervi betegségek, emésztőszervi problémák és többféle daganatos betegség, amelyek megjelenésében nagyon magas kockázata van a helytelen táplálkozásnak.

Az állati eredetű zsírokban, finomított alapanyagból készült élelmiszerekben, túlsózott készételekben gazdag étkezés, amely nélkülözi a rostokban gazdag nyers táplálékot, a teljes kiőrlésű gabonaféléket és a könnyű, fehér húsokat, nemcsak krónikus elhízást okozhat, hanem olyan súlyos betegségek forrása lehet, amelynek idő előtti halálozás lehet a végzetes következménye. Orvosi szempontból az egészséget fenyegető helytelen táplálkozásnak kétféle típusa van: a krónikus alultápláltság és a túltápláltság, vagyis a beteges elhízás. Míg az előbbivel szerencsére manapság már alig találkoznak az orvosok, az utóbbival évről évre több alkalommal. Sajnos már a gyermekek között is nagyon sok a túlsúlyos vagy elhízott, aminek okozója az egészségtelen táplálkozás mellett a mozgásszegény életmód.

Érkárosító állati zsiradékok

A hagyományos „magyaros konyha" nagymértékben hozzájárul az állati zsiradékok népszerűségéhez. A kereskedelmi statisztikák szerint ilyen eredetű zsírokból az üzletekben a fogyasztók még ma is négyszer többet vásárolnak, mint az egészséges táplálkozás szempontjából sokkal előnyösebb növényi zsiradékokból. Az állati eredetű zsíroknak és a rejtett zsírtartalékokat tartalmazó (főként) vörös húsoknak döntő szerepük van a vér tartósan megnövekedett káros koleszterinszintjében, illetve az annak következményeként létrejövő érszűkület, szívpanaszok és agyi érproblémák megjelenésében, továbbá - az elhízás révén - a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. A túlsúly nemcsak a magas koleszterinszint és az érfalakon megjelenő lerakódások miatt nagyon veszélyes, hanem azért is, mert az elhízás különféle, káros betegséget okozó kémiai folyamatokat indít el a szervezetben. Ezt egészségügyi statisztikai adatok is alátámasztják: az elhízottakat lényegesen nagyobb arányban fenyegeti az idő előtt bekövetkező elhalálozás, 75 százalékuknak esélye van a magas vérnyomás megjelenésére. Minél több valakinek a zsírfeleslege, annál nagyobb a keringési betegségek és a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Ezek az egészségkárosító veszélyek annál erőteljesebben érvényesülnek, minél hosszabb ideje áll fenn a test kóros elhízásának állapota.

Üres kalória, gyarapodó testtömeg

Az állati eredetű zsiradékok mellett a túlzott mértékű szénhidrát- és cukorfogyasztás okolható az elhízásért. A cukrozott üdítőitalok, a finomított, fehér cukorral készített édességek, nassolnivalók hasznos anyagot nem szolgáltatnak a szervezet számára, pusztán a nemkívánatos zsírtartalékokat növelik. A fehér kenyér, a finomított lisztből készített tésztafélék más kockázatot rejtenek, a rostszegény táplálkozás ugyanis különféle emésztőszervi problémák forrása lehet. Nem véletlen, hogy a túlzott mértékben finomított élelmiszereket előnyben részesítő, gazdaságilag fejlettebb országokban (így nálunk is) népbetegségnek számít a székrekedés, továbbá az utóbbi néhány évtizedben sokszorosára nőtt az újonnan diagnosztizált vastag- és végbélrákos esetek száma. A különféle daganatos elváltozások megelőzésében egyébként is nagy szerepe van a táplálkozásnak. Horváth Judit dietetikus azt tanácsolja, hogy e súlyos kórképek megelőzésére érdemes rendszeresen olyan zöldségféléket fogyasztani, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak rostokat és egészségvédő vegyületcsoportokat. Ilyenek például a káposztafélék, a brokkoli, a kelbimbó. Ezeket a zöldségeket legjobb volna nyersen, saláta formájában fogyasztani, ám párolva is marad bennük annyi hasznos vegyület, amely segít a tüdő- és béldaganatok megelőzésében. Egészségvédő hatása van továbbá a fokhagymának, a vöröshagymának és a többi hagymafélének. Nyersen fogyasztva különösen hatásosak lehetnek az emlő, prosztata-, gyomor-, vastag- és végbéldaganatok kialakulásának gátlásában.

Egészségvédő étkek

„Ételed legyen gyógyszered" - vallották az ókori orvosok. Ezt a mai kor emberének is érdemes lenne megfogadni, hiszen bizonyos élelmiszerek bizonyíthatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy egészségünket, jó erőnlétünket minél tovább megőrizzük. A szója hasznosnak tűnik emlő- és prosztatarák, a kurkuma máj-, bőr- és vastagbéldaganatok, a zöld tea a leukémia, az érszűkület megelőzésében. Az áfonya, eper, málna, dió DNS-mutációk kialakulása ellen óvhatja szervezetünket, az omega-3 zsírsavak az érszűkület, a szív- és érrendszeri betegségek, a hasnyálmirigy-, prosztata-, végbél- és emlőrák megelőzésében segíthetnek.
A paradicsom a prosztatarák, a citrusfélék az emésztőszervi daganatok, a vörösbor és a keserű csokoládé a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkenthetik.

A táplálék útja

Testünk működéséhez az „üzemanyagot" a táplálékunk biztosítja. Miközben az étel áthalad a tápcsatornán, szervezetünk az emésztés során olyan alkotórészekre bontja, amelyekkel a sejteket táplálhatja vagy ínségesebb időkre elraktározhatja. A már nem hasznosítható összetevőket kiválasztja, ezek a széklettel távoznak a szervezetből.

Az emésztőrendszer felső szakasza a szájüreg, a garat és nyelőcső. A falatot a fogak fölaprítják, a nyál hígítja, oldja, és megkezdi a szénhidrátok lebontását. Majd a garaton és a nyelőcsövön át a táplálék lecsusszan a gyomorba. Itt, a tápcsatorna középső szakaszában - a gyomorban és a vékonybélben - emésztőnedvekkel (például pepszin, epe) és enzimekkel történik a táplálék lebontása és felszívása. A szénhidrátok, fehérjék, zsírok ebben a formában már testünk építőkövei lehetnek. Az emésztőrendszer alsó szakaszába, a végbélbe kerülő massza már nem tartalmaz felszívódásra alkalmas tápanyagot. De hasznosítható részeket igen: a vastagbél a nedvesség kivonásával besűríti a salakot, kiválasztja a nátriumot és a káliumot, ez utóbbiból a hasznos bélbaktériumok K-vitamint állítanak elő. A salakanyag - benne például a bélmozgást segítő, emészthetetlen rostok, az emésztőnedvek maradéka, elhalt baktériumok - a végbélbe kerül, és a széklettel kiürül a szervezetből.

Lóránth Ida